Csőke Andrea, a Fővárosi Bíróság bírája az év második felétől alkalmazandó új szabályokat vetette egybe a jelenlegiekkel. Egyebek mellett kiemelte, hogy az ügyvezetőknek a hitelezők érdekeit kell képviselniük, és végső soron anyagilag is felelnek, ha nem így járnak el. 

A másik újdonság elsősorban a bankokat érinti, hiszen elsősorban azok kötnek ki zálogjogot az adósok vagyonára. Július 1-jétől az értékesített zálogtárgy - költségekkel csökkentett - eladási árának a fele őket illeti.
   
Ez utóbbi lehetőséget hangsúlyozta Molnár György, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének elnöke is, hozzátéve, hogy a bankok kielégítési aránya több lesz 50 százaléknál, hiszen a korábbi dupla helyett ma már négyszeres zálogfedezetet kérnek a hitelekre. 

Az elnök kifejtette, hogy tavaly mindössze 26 csődeljárás indult (ennek célja a cég reorganizálása) ugyanakkor a felszámolási eljárások száma közel 20 ezer volt a múlt év végén. A több mint 11 ezer végelszámolás zöme is átfordul felszámolásba. Az előadó kifogásolta azt, hogy Magyarországon az egyéni vállalkozók ellen nem indulhat sem csőd- sem pedig felszámolási eljárás. Az EU-ban egy bizonyos nagyság után ez a lehetőség adott.
   
Az új szabályokat is kritikával illette Kozma András az Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító Rt. igazgatósági tagja. Kifogásolta például, hogy a felszámolási eljárás előtt fizetési felszólítást kell küldeni az adósnak, aki ha nem veszi azt át, máris meghiúsult a felszámolás. Arról nem is beszélve, hogy a rosszhiszemű adós nyomban vitatni fogja a felszólítás jogosságát, így végső soron a peres
bíróságok leterheltsége növekszik. Kozma András szerint a bankok
privilégiuma miatt nem marad vagyon a többi hitelező részére.