Egy régi jiddis közmondás szerint Isten azért teremtette az embert, mert szereti a történeteket. A történetmesélés több tízezer éves, ingyenes technológia, amelynek neurológiai és társadalmi hatásmechanizmusát egyre mélyebben, egyre kifinomultabb módszerekkel, eszközökkel kutatják és tárják fel az utóbbi években. Néhány példa következik arról, hogyan segítheti életünket, karrierünket, társadalmunkat egy-egy történet.

1. Kapcsolatot hoz létre

Az emberi létezés egyik alapformája a történet, amit hallgatni és mondani is jó. Nemcsak az embernek magának, hanem a közösségnek is nagy szüksége van rá: a jó sztorizók mindig is kedvelt tagjai voltak a társaságoknak. A sztorizás napjainkban már világszerte az egyik elismert eszköze a szakmai és az üzleti sikernek – divattá vált mesterszinten elsajátítani ezt a képességet, amely alapvetően az emberi közösségek minden tagjának sajátja.

Hogyan csalogatnak be a márkák a történeteikkel?

A könnyen befogadható történeteket a cégek gyakran használják értékeik, vállalati kultúrájuk, jövőképük és termékeik bemutatásához. A történetek segíthetnek egy-egy brandet pozícionálni a piacon, márkahűséget építeni, vagy egyszerűen csak az ismertséget és az értékesítési számokat növelni. Hat vállalati példán mutatjuk be a sztorik felhasználását a márkaépítésben.

2. Élményt teremt

„A kémia a sikeres randevúk tudománya” – Fodor Erika kémiatanár érvelése könnyen érthető, hiszen a legtöbben jól tudjuk: minden randevúhoz legalább két ember kell, ám nem minden randevú sikeres. Hasonlóképpen, ha két elem molekulái megfelelő irányból és megfelelő energiával ütköznek, akkor más minőségű anyag keletkezhet. Fodor tanárnő magyarázata történetet varázsol a képletből, és ezzel nemcsak érthetővé, hanem egyben élménnyé teszi a kémiát.

3. Terápiás hatású

A történet alkalmas arra is, hogy az életről tanuljunk belőle: azokról a kételyekről, konfliktusokról, gyötrő szituációkról, amelyekkel naponta találkozunk, és döntés elé állítanak minket, vagy csak éppen tanácstalannak érezzük magunkat miattuk. A történet az emberi tapasztalat esszenciáját adja: ütős sztori elhangzása után ritkán lendül kéz a magasba, hogy miről is van szó – mindenki magának fordítja le. A narratíva olyan történeti egység, ami azon túl, hogy valakivel megtörtént, azt is magában foglalja, ami várhatóan történni fog.

Ön csak szórakozik? Pedig taníthat is a Trónok harca!

Az emberiség évezredek óta öntudatlanul is felhasználja a történetek, mesék tanulságait. Manapság a coachok is egyre szívesebben teszik ezt, hogy segítsenek megérteni egy-egy nehéz helyzet természetét.

4. Segíti a befogadást

Jorge Bucay argentin orvos, író, pszichológus művei tele vannak olyan sztorikkal, amelyek konkréttá és befogadhatóvá teszik az elméleti ismereteket vagy az elvont eszméket. Ahogy írja:

„…ez a legjobb módszer arra, hogy megszilárdítsuk, amit megtanultunk”.

Álljon itt egy példa Bucay tanulságos életmeséi közül. A bölcsességéről messze földön híres maharadzsa századik születésnapjára sok ünneplő érkezett: ajándékaik is hegyekben álltak a palota termeiben. A maharadzsa szétválogattatta az ajándékokat, aszerint, hogy a csomagon fel volt-e tüntetve a feladó. Az első halom feladóinak illőképpen megköszönte az ajándékukat, majd – visszaadta. A második halomhoz érve így szólt: „Ezeken nincsen feladó: el is fogadom őket, mert nem köteleznek semmire – hiszen az én koromban már nem jó, ha tartozik az ember.”

5. Nagyobb hatást érünk el általa

Történetet generálni nem könnyű, művészi tehetség kell hozzá – ám a világ körülöttünk tele van jobbnál jobb sztorikkal, csak észre kell venni őket, és tudatosítani, miért tetszett meg nekünk az adott történet – mire, mikor lehet még jó. Ha ezt végiggondoljuk, jó eséllyel fog legközelebb – akár egy-egy tárgyaláson, megbeszélésen – eszünkbe jutni, amikor elmondásával nagyobb hatást érünk el, mintha a már bemutatott, száraz tényeket ismételnénk el újra. Ahogy minden embernek és közösségnek, minden vezetőnek és vállalatnak is megvan a maga története. Mindenki tud történetet mesélni – és főképpen fejlődni ebben a jártasságban, amellyel aztán az őt vagy a cégét körülvevő valóságot is alakíthatja.

Hőssé az válhat, aki kilép a komfortzónájából és kockáztat

Arthur Riolo ingatlanokkal kereskedik egy New Yorktól északra fekvő kisvárosban, ahol több házat ad el, mint összes konkurense együttvéve. Hogy mi a titka?

6. Meghatározza helyünket a világban

Egy ismert vállalati tanmesében a houstoni űrállomás takarítója így definiálja a munkáját: embereket juttatok a Holdra. Egy másik példa arról szól, mennyire különbözhet két ember gondolkodása: a történet egyik kőművese azt mondja, hogy téglákat rak egymásra, a másik pedig azt állítja magáról, hogy katedrálist épít. Vagyis a történet folyamatos visszacsatolást ad az egyénnek a közösségben a többiekhez képest elfoglalt helyéről. Az emberek nagy része saját történeteit szereti a legjobban – mesélni, hallgatni, megosztani. Időnk jelentős részében történeteket mesélünk, és ma már bátran fogalmaz úgy a szakirodalom is, hogy az ember történetekre van programozva.

7. Inspirál, ösztönöz

Az igazán hatásos történet esetében három elemet érdemes tudatosítani. A konfliktus (kontraszt) a figyelmet ragadja meg. A megoldás kerek egésszé, zárt egységgé alakítja a hallottakat, akármilyen rövid volt is a sztori. A fókuszpont pedig segít rávilágítani a történet által közvetített üzenetre, tanulságra. Ilyen értelemben a történetmondás alacsony költségű problémamegoldás, hiszen közben nem élünk meg kényszert: ezért vagyunk érdekeltek minél több történet begyűjtésében. Klasszikus funkciói a történeteknek az útnak indulás, az eltávozás, a nehéz feladat és megoldása, a tilalom és annak megszegése, a küzdelem, az üldözés, a hős megbélyegzése – mindezek a modern mindennapokban is felismerhető cselekvések.

Jó sztorikra vágyik? Íme 11 cikk, amit mindenképp érdemes elolvasnia!

Tanulságos filmes példák, példaértékű céges sztorik és különleges életutak - a HVG Extra Business friss száma azt járja körül, miként segíthetik a történetek karrierünket, életünket, cégünk sikerét.

8. Emlékezetessé tesz

Jim Collins üzleti gondolkodó a Jóból kiváló című világhírű könyvében egy bonyolult üzleti-stratégiai gondolatot egyszerű régi görög mondással szemléltet: a róka sok dolgot tud, a sündisznó tud azonban egy nagy dolgot. Collins azt írja, hogy a nagy hatást elérő emberek mind sündisznók: listáján szerepel Darwin és a természetes kiválasztódás, Freud és a tudatalatti, Einstein és a relativitás, Adam Smith és a munkamegosztás. Az egyszerűsítés a történetmondás fontos elve, hiszen minél letisztultabb a sztori, annál könnyebb megjegyezni. És továbbmondani.

9. Tanulságul szolgál

Egy vállalatnak is megvannak a cselekmény- és archetípusai, aranykorral, hősökkel, küzdelmekkel, mítoszokkal, még akkor is, ha ez a „felszínen” a vezetőcseréről, az átszervezésről, a kultúraváltásról vagy akár a krízisről szól. Gondoljunk Julius Caesar híres mondatára – cras legam, vagyis: holnap elolvasom. Ha hinni lehet a legendának, Caesarnak a meggyilkolása napján egy férfi cédulát csúsztatott, amiben figyelmeztetni akarta a tervekről. Ám ő csupán ennyit mondott: Holnap elolvasom. Ez Julius Caesar élettörténetének szimbolikus pillanata, ám egyben minden vállalati vezető számára tanulság is arról, hogy nem hagyhatja figyelmen kívül a körülötte áramló kommunikációt – sem az információkat, sem a történeteket.

Szvetelszky Zsuzsanna cikke teljes terjedelmében a HVG Extra Business 2017/1-es számában olvasható el.

Friss lapszámunkban olyan etikus befolyásolási módszereket mutatunk be, amelyekkel jobb hellyé tehetjük a világot, javíthatunk megítélésünkön vagy könnyebben eladhatjuk termékeinket. Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel! Ha megtetszett az újság, fizessen elő egy évre, és Simon Sinek A jó vezetők esznek utoljára című könyvét adjuk az előfizetés mellé.

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!