Az okostelefonok és tabletek terjedésével egyre nagyobb figyelem irányul az oktatás mobilizálására. A világ fejlettebb piacain a mobile learning (m-learning) már bevett gyakorlat, Magyarországon azonban még csak a helyét keresi.
Az m-learning nem pusztán tanulás mobileszközök segítségével. A mobilitás lényege abban rejlik, hogy végre megszabadulhatunk a helyhez kötött tudásátadás béklyóitól. A technológia segítségével menet közben is lehet tanulni, ott és amikor erre éppen szükség van.
Ami a számokat illeti: az m-learning termékeinek és szolgáltatásainak globális piaci forgalma tavaly meghaladta a 7 milliárd dollárt, ami – az elmúlt évek növekedési ütemét véve – 2017-ben 12 milliárd dollár fölé kúszhat. A fejlődés annál gyorsabb lesz, minél többen értik meg, hogy az m-learning nem az e-learning kis képernyőkre adaptált verziója, hanem a jellegzetességeiből adódóan teljesen új megoldásokkal operáló piac.
Az oktatás mobilitása
Az m-learningnek számos előnye van a klasszikus és az üzleti életben már széles körben elfogadott e-learninggel szemben. Először is a mobilunk szinte mindig velünk van, másrészt a mobileszközök és applikációk számos funkciója beépíthető a tanulási folyamatba (hiszen az okostelefon egyben fényképezőgép, kódleolvasó, GPS és érintőképernyő is). A telefonon emellett gyakorlatilag minden olyan funkció elérhető, ami a számítógépen, tehát az applikációk integrálhatók az e-mail rendszerrel, a naptárral, a videolejátszókkal vagy a böngészőkkel – állítja Cservenyák Tamás a vezetői támogatást nyújtó ManageMentor App társalapítója. Mindezeknek köszönhetően szabad és kihasználatlan perceinkben – a buszon, sorállás közben, a reggeli kávé mellett – bármikor csipegethetünk fel új tudást.
A tudás többé nem az egyetemek monopóliuma – véli Kismihók Gábor, az Amszterdami Egyetem kutatója. „Nálunk például az m-learning teljesen feloldódik az általános digitális környezetben. Nem a tananyag, hanem maga a hallgató a mobil. A mobiltechnológia használata az oktatásban leegyszerűsíti a lokációhoz és a tanulók eltérő egyéni igényeihez kapcsolódó képzések megvalósítását. Ezen felül az egyéni tudáshálózatok építését is egyszerűbbé, hatékonyabbá teszi” – mondja Kismihók.
Hogy konkrét oktatási példát is mondjunk: a hazai piac érdekes színfoltja a két informatikus diák – Mérő Bálint és Bordás Ádám – által kifejlesztett Redmenta feladatlap-szerkesztő alkalmazása, amellyel a tanárok bármilyen témakörben könnyen összeállíthatják és meg is oszthatják saját feladatsorukat. Emellett választhatnak kész feladatsorok közül is, amelyeket saját igényüknek megfelelően módosíthatnak. A diákok a feladatsorokat a mobileszközeiken használhatják, és így technikai extraköltségek nem terhelik az intézményeket.
M-learning az üzleti életben
A munka közbeni tanulás a munkaerő hatékonyságnövelésének fontos eszköze - az m-learning ezt teljesen új szintre emelheti. Az alkalmazottak különböző csoportjainál a helyzettől és az adott emberektől függően szükség van a tudás gyors frissítésére, a kompetitív információkra, termékspecifikációkra, prezentációk részleteire, amelyek versenyhelyzetekben különbséget tehetnek a siker és kudarc között.
A vállalatokat ezen felül számos – gazdálkodási, jogi, biztonsági, környezeti stb. – szabály és előírás köti, amelyeket az egyes szakmákban mérlegelni kell. E megfelelési szempontok ismerete és betartása a vállalatok életének fontos része, mert az áthágásukkal a működési kockázatok igen magasak lehetnek. Az ide tartozó ismeretek frissen tartása, a kockázatokra figyelmeztetések kiküldése szintén fontos része az üzleti m-learningnek.
A technológia emellett fontos munkaszervezési és költségmegtakarító eszköz is lehet egyben. Például a tűzvédelmi szabályzatot nem kell helyben összeszerkeszteni, hanem az alkalmazottak megkaphatják előre összeállítva, tanítható módon. Az alkalmazottakat sem kell kivenni a munkából, és ide-oda utaztatni, ha tanfolyamra szeretnénk küldeni őket.
„Egy áruházi polcfeltöltő munkáját az effajta ma még sokkal jobban segíti, mint az igazgatóét” – mutat rá Jenei Zsolt, az Econventio pénzügyi kultúraközpont képzési vezetője, hogy jelenlegi formájában az m-learning nem elsősorban a közép- és felsővezetők képzésére jó.
Hazai félelmek
Magyarországon akkor törhetne előre az m-learning, ha bizonyítani tudná a hasznosságát, de nem könnyű behatolnia az oktatási térbe, még a kifejezetten profitorientált szervezeteknél sem.
„A magyar cégek nagy részénél nem létezik önálló képzés és fejlesztés. Az oktatás az emberi erőforrásokkal foglalkozó részlegek feladata lenne, de csak minimálisan törődnek vele” – állítja Koltányi Gergely oktatásfejlesztő, a Learning Works Kft. partnere. Erre rímel Soós István szakpszichológusnak, a L&D Solutions Kft. m-learning szakértőjének véleménye is, aki szerint a konzervatívabb döntési mechanizmusok nem tudnak mit kezdeni az m-learninggel, mert a vállalatok még nem tudják mérni a hatását.
De vannak bizalmi problémák is. A telefontulajdonosoknak csak a 10 százaléka tölt le bármiféle alkalmazást, ebből az m-learning letöltések száma elenyésző – mutat rá a nyelvoktató alkalmazást fejlesztő MobilPort Kft. ügyvezető igazgatója, Havasi Zoltán. Szerinte a legnagyobb akadály az ismerethiány és az idegenkedés a mobilalkalmazásoktól. Több szakértővel egyetértésben állítja, hogy az áttöréshez generációváltásra van szükség.
A megrendelői oldalon is nagyon gyenge a kulturális közeg, mert a szabad döntés, a szabad témaválasztás, a szabad tanulás a magyar szervezeteknél nem bejáratott dolog. A fordulathoz a gondolkodásmódot kell megváltoztatni, és el kell fogadtatni, hogy az oktatáshoz nem feltétlenül kell tanterem, papíralapú névsor, teszt és vizsga – véli Jenei Zsolt.
Meixner Zoltán cikke a HVG Extra Business 2015/4-es számában jelent meg, a tartalom előállításában a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt. A fenti írás egy rövidített kivonat, amennyiben szeretné teljes egészében elolvasni a cikket, ezen a linken megrendelheti a lapszámot.
