A jelenleg is hatályban lévő kollektív szerződést elfogadhatatlannak, a bérezést pedig túl alacsonynak tartják, ezért sztrájkbizottságot alakított a Spar dolgozóinak egy része. Mindezt a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) közölte csütörtökön. Az érdekvédelmi csoportnak összesen mintegy ezer, a Sparban pedig nagyjából 70 tagja van.

Ebből kifolyólag nem is ülhettek le a Spar vezetőivel tárgyalni, mielőtt tavaly július elsején életbe lépett a kollektív szerződés (KSZ), mivel ennek a megkötésénél azokkal a szakszervezetekkel kell egyeztetni, amelyek létszáma eléri legalább a dolgozói állomány 10 százalékát. A munkavállalók érdekeit így a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) képviselte, de a KDFSZ kétségbe vonja, valóban a dolgozók érdekeit tartották-e szem előtt a tárgyalásokon.

Mint mondják, a KASZ az összes olyan pontban, ahol a munkáltató javára el lehet térni a Munka törvénykönyve (Mt.) értelmében, ott el is tért, "ráadásul a maximális mértékben". Nyitrai Károly, a KDFSZ jogi képviselője szerint kirívóak az aránytalanságok a szolgáltatások-ellenszolgáltatások tekintetében. Ő amúgy  egyenesen „uzsorás szerződésnek” minősítette a KSZ-t. Megemlítette, hogy míg az Mt. szerint a munkaidő-beosztást legalább egy héttel korábban közölni kell a dolgozókkal, a Spar kollektív szerződése szerint erre elegendő három nap is.

További problémának tartják, hogy a túlmunka felső határa az Mt.-ben maximalizált 200 helyett 300 óra havonta, és azt sem értik, miért szükséges minden munkakörre kiterjeszteni a 6 hónapos próbaidőt. Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke szerint az árufeltöltői vagy pénztárosi munkakörben erre eleve nincs szükség. Mint mondta, ezzel csak azt érik el, hogy bizonytalanságban tartják a dolgozót, a próbaidő alatt a felek ugyanis bármikor, indoklás nélkül megszüntethetik a munkaviszonyt.

Két olyan pontot tudtak mondani a KSZ-ből, ami előnyös a dolgozóknak: a hűtőházban dolgozók speciális, 10 százalékos pótlékot kapnak, a legalább egy éve ott dolgozók pedig évente egyszer, egy havi bérüket előre kikérhetik – bár nem biztos, hogy meg is kapják. A KDSZ szerint a KSZ kimeríti a jó erkölcsbe ütköző szerződés fogalmát, a munkaügyi bírósághoz beadott indítványukban részben ezekre is hivatkoztak, amikor azt kérték, érvénytelenítsék azt. „Ez a Kollektív Szerződés önfelmondás a munkavállalók számára” – fogalmazott Bubenkó Csaba.

Maga az ügy Magyarországon rendhagyó, még nem tudni, mi lesz a végkimenetele, arra ugyanis még nem volt korábban példa, hogy egész KSZ-t támadtak volna meg a bíróságon, tehát kialakult joggyakorlat sincs az ilyen és ehhez hasonló esetekre.

Lesz sztrájk?

A KDFSZ egy több pontból álló követelést gyűjtött össze, amit eljuttatott a Spar vezetőségének is. Ezek elsősorban a gépkocsivezetőket ért hátrányokat hivatottak rendezni.

Elsősorban a gépkocsivezetők bérét szeretnék rendezni oly módon, hogy a sofőröknek egységesen 300 ezer forint legyen a bruttó alapbérük – szemben a mostani 110 ezer forint+üzemanyag-megtakarítással (jelenleg a gépkocsivezetők jövedelmének a 2/3-át ez utóbbi teszi ki).  Az ügy mintegy 170 dolgozót érintene, és a KDFSZ azt ígéri, ha a megadott egyeztetési időpontokban nem tudnak dűlőre jutni a Spar vezetőségével, akkor sztrájkot hirdetnek, amihez akár az áruházakban dolgozók is csatlakozhatnak. A KDFSZ a hvg.hu kérdésére elmondta, ha lesz sztrájk, az áruszállítás országos szinten akadozhat, de akár szünetelhet is bizonyos üzletekben az utánpótlás.

Aggályosnak tartja ezen kívül a KDFSZ, hogy az áruszállítók sosem tudják pontosan, mettől meddig dolgoznak. „SMS-ben értesítik egymást, mikorra várható az érkezésük” – mondta Bubenkó Csaba. Nyitrai Károly elmondta, hogy el akarják érni, hogy az áruszállítók is kapjanak pontos beosztást. „Ez a jelenlegi rendszer több sebből vérzik. Amíg például valaki vár a másik sofőr értesítésére, az rendelkezésre állási időnek minősül, amit szintén ki kellene fizetni, ami most nem történik meg” – tette hozzá Nyitrai Károly.

Ki él meg segélyből?

Bubenkó Csaba nem tartja elegendőnek azokat a juttatásokat, amiket jelenleg ad a cég. „Nagyon jó dolog, hogy húsvétkor kapnak sonkát a dolgozók, vagy a beiskolázási segítség, de ezek nem nyújtanak hosszú távú, kiszámítható létbiztonságot” – fogalmazott. A tízezer forintos Erzsébet utalvány se jár mindenkinek, a KDFSZ például követeléseiben ezt is szeretné kiharcolni a Spar áruszállítóinak. Ugyanakkor egyik Sparban dolgozó olvasónk azt írta a hvg.hu-nak, hogy „egy fillér kajajegyet se kaptunk mióta meghozták az új törvényt”. Egy másik levélírónk pedig azt emelte ki, hogy a 13. havi fizetést sem kötelező adni, csak egy lehetőség, amire szerinte csak azoknak van esélyük, akik egyetlen napot se töltöttek táppénzen, de még ez sem 100 százalékos garancia.

A kártyás rendszerrel sincs minden rendben

Bubenkó Csaba szerint gyakran előfordul az üzletekben, hogy a dolgozókat a műszak végén arra utasítják, hogy húzzák le a kártyájukat a blokkoló rendszerben, majd visszarendelik őket például pakolni. „Ennek a túlórának nem marad nyoma, nem is kell kifizetni” – tette hozzá a KDFSZ elnöke. Ugyanerről több olvasónk is panaszkodott levelében, leírásuk szerint átlagosan 1-3 órát rendszeresen ilyen módon túlóráznak.

A KDFSZ elnöke cáfolta Sáling József KASZ-elnök azon, hvg.hu-nak tett nyilatkozatát, miszerint ők az áruszállítókat állították maguk mellé. „Mi nem állítottunk magunk mellé senkit, ez demagóg megállapítás. Mi nem kerestünk meg senkit, a dolgozók kértek tőlünk segítséget. A mi szakszervezetünket nem a vállalat hozta létre, így nem is olyan szoros az együttműködés.” A KDFSZ egyébként azt is nehezményezi, hogy őket csak kísérővel engedik toborozni, illetve szeretnék elérni, hogy a logisztikai központokban, és a Spar egyéb telephelyein is végezhessenek érdekképviseleti tevékenységet.

Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnökét, Sáling Józsefet, aki cikkünk megjelenéséig nem reagált.