A kormány által benyújtott költségvetés szerint 2013-ban 250 ezer embernek adnak közmunkát, amellyel növelik az így foglalkoztatottak létszámát, valamint mérséklik a legnehezebb helyzetben lévő réteg szociális kiszolgáltatottságát. A Policy Agenda elemzésében a tavalyi és idei adatok alapján vizsgálta, hogy valójában milyen lehetőséget ad a közmunka azok számára, akiknek ez az egyetlen jövedelemszerzési lehetőségük.
A mostani szabályozás szerint három csoport számára biztosítható a közfoglalkoztatás: a foglalkoztatási helyettesítő támogatásra jogosultak, a rehabilitációs ellátásban részesülő megváltozott munkaképességűek és az álláskeresők számára.
Az ellátásban részesülők létszáma nehezen becsülhető, mert egyrészt folyamatosan zajlanak a felülvizsgálatok, másrészt a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesíthetőket nem választják külön a többi segélyezettől. A Policy Agenda szerint jelenleg akár 600-700 ezer fő is érintettje lehetne a közfoglalkoztatási programnak.
A foglalkoztatotti létszám statisztika adataiból az látszik, hogy a vizsgált körből 2011-ben havi átlagban 60 900 főnek tudtak munkát adni, ami nagyjából 60 milliárd forintjába került a költségvetésnek. Az idei év első hét hónap adatai szerint a közfoglalkoztatásban átlagosan 82 400 főt alkalmaztak, a rendelkezésre álló keretösszeget pedig 132 milliárd forintra emelték.
Bár az elmúlt hónapokban nőtt a közfoglalkoztatottak száma, mégsem várható, hogy év végére elérjék a százezres létszámot, ami bőven alatta van a kétszázezres kormányzati tervnek. Bár a kormány úgy is értelmezheti a tervében rögzített létszámhatárt, hogy az év során hosszabb-rövidebb időtartamra biztosítottak munkát 200 ezer embernek. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy többen közülük csak pár hónapra kaptak esélyt arra, hogy a segélynél valamivel több pénzért dolgozhassanak. Tehát az egész évet tekintve 28-32 ezer forint körüli átlaggal tudnak számolni, és még a „hírhedt” 47 ezer forintos határtól is távol vannak.
Többe kerül, mint egy éve
A Policy Agenda kiszámolta, hogy mennyibe kerül egy főre vetítve a közfoglalkoztatás költsége, ami magában foglalja a béreket, a járulékokat, és a közszolgáltatás megszervezésének költségeit is.
2011-ben átlagosan havonta 60.900 fő dolgozott közmunkában, erre a költségvetés közel 60 milliárd forintot használt fel és ez így egy fő havi foglalkoztatására vetítve 82 ezer forint kiadást jelentett.
Ebben az évben az év első hét hónapjában 70,4 milliárd forintot költött el a költségvetés, amelyből áltagosan havonta 82 400 fő foglalkoztatása valósult meg. Ez az jelenti, hogy egy közfoglalkoztatottra havonta 122 000 forintot költöttek.
Ha napi nyolc órában történik a foglalkoztatás, akkor a közfoglalkoztatásban dolgozóknak - akik nem tudnak gyermekek után járó adókedvezményt igénybe venni - nettó 47 ezer forintot adnak oda. Ez a bér az államnak 92 263 forintjába kerül, tehát a korábban említett 122 ezer forintból 30 ezer forintot nem közvetlenül a munkások bérére használnak fel.
A Policy Agenda modellszámítása szerint, a mostani trendek alapján ez évben 93 ezer főt sem éri el a közfoglalkoztatottak átlagos létszáma. Ennek költsége pedig mintegy120-123 milliárd forint lesz. Azaz a költségvetés ugyan némi megtakarítást ér el, de egyúttal az is bizonyossá válik, hogy bár lenne jelentős tömeg, akinek megélhetési kérdés a közmunka, mégsem kapja meg, mert az állami rendszer nem képes ekkora mértékben munkát adni, vagy a rendszert menedzselni.
