„Hét éve működik a program, közel 14 ezer felhasználó dokumentumait - ezek többsége egyetemi, főiskolai diploma - tartalmazza az adatbázis” - mondta Pataki Máté, az MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztályának főmunkatársa a kérdésre, hányan éltek eddig a KOPI online plágiumkereső nyújtotta lehetőséggel. A szolgáltatást az MTA Számítástechnikai Automatizálási Kutatóintézete (SZTAKI) indította, Magyarországon jelenleg ez az egyetlen online plágiumkereső. A más szerzőktől nagyvonalúan „átemelt”, saját gondolatokként feltüntetett irodalmi és szakszövegek kiszűrése régóta megoldandó probléma, nem csak az egyetemek, főiskolák, hanem a szerzők, vagy a szerzői jogokat birtoklók - például könyvkiadók - számára. Az online keresők az azonosításban nyújthatnak segítséget.

„A feltöltött dokumentum szöveges részét feldaraboljuk kisebb – pár szavas – egységekre, melyeket a rendszer rögzít. Később, amikor egy újabb dokumentumot töltenek fel, megnézzük, hogy vannak-e olyan részek, amelyek egybevágnak más, korábban már adatbázisba került szövegek kisebb egységeivel” - ismertette az online plágiumkereső működési mechanizmusát Pataki Máté. Mint mondta, lényegtelen, hogy szövegeken belül hol található az egyezés, mert a rendszer hasonlóságot keres, nem pedig szó szerinti egybeesést. „Nem tudja megkülönböztetni a dőlt betűs szövegrészeket és az idézeteket: hogy az író megjelölte-e az eredeti forrást. Éppen ezért nem kizárt a véletlenszerű egybeesés, ám ha két szövegben több oldal egyezik, kicsi az esélye annak, hogy mindez a véletlen műve” – tette hozzá. 

Plágium. Karl-Theodor zu Guttenberg bevallotta

AP

Február elején pattant ki a német védelmi miniszter, Karl-Theodor zu Guttenberg plágiumügye, miután egy svájci professzor kíváncsiságból - online plágiumkereső programmal - megnézte, Guttenberg vajon mely szerzőktől idézett 2007-ben beadott, 475 oldalas doktori disszertációjában. Miután kiderült, hogy a vizsgált szövegben több rész is szóról szóra megegyezett a Neue Zürcher Zeitung című svájci napilap egyik, 2003-as számában megjelent írás passzusaival - Guttenberg úgy emelt át részeket, hogy azokat nem tüntette fel sem a lábjegyzetben, sem a forrásművek között - plágium gyanúja miatt vizsgálat indult az ügyben.

Az ezzel foglalkozó szakmai bizottság menet közben megállapította, hogy az addig ellenőrzött 16 325 sor közül 3521 - vagyis a vizsgált szöveg egyötöde - forrásmegjelölés nélküli átvétel volt. 1115 sor „komplett plágiumnak”,1437 sor pedig „rejtett plágiumnak” minősült. A német védelmi miniszter eleinte tagadott, ám később elismerte, hogy „súlyos szakmai hibákat követett el”, és a bayreuthi egyetem - saját kérésére - megfosztotta őt doktori címétől. Guttenberg nem sokkal később le is mondott posztjáról. Az ügy pikantériája, hogy disszertációja kitűnő lett és summa cum laude minősítést kapott.

„A plágiumkereső akkor működik hatékonyan, ha minél több dokumentum kerül az adatbázisba. Mivel a legtöbb felsőoktatási intézmény nem használja következetesen - minden szakdolgozatnál -, gyakran nem derül ki, hogy egyes diplomamunka-írók plagizálnak” - világított rá a program gyenge pontjára Pataki Máté. Problémát jelent továbbá az idegen nyelvről lefordított szövegek kiszűrése, mert erre a rendszer pillanatnyilag nem képes. „A fordítások ellenőrzése külföldön sem működik, ám reményeink szerint fél éven belül találunk megoldást erre is” – mondta Pataki, hozzátéve, hogy noha a jelenlegi program állami támogatás nélkül működik - mindenki számára ingyenesen hozzáférhető -, a fejlesztés elengedhetetlen: egyes könyvkiadók ugyanis már jelezték, hogy hasznos lenne, ha a tankönyvekből a szakdolgozatírók által „kikopizott”, forrásmegjelölés nélküli tartalmat ki lehetne szűrni.

„A szerzői jogi oltalom a létrejöttétől kezdve megilleti a művet, a szerzői jogi védelem nem igényel külön bejegyeztetést” - mondta a hvg.hu-nak Halász Bálint, a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagja. Az önkéntes műnyilvántartásba vétel, melyet az Artisjusnál (Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület) vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) lehet kezdeményezni, nagyban megkönnyítheti a bizonyítást szerzői jogi ügyekben. Az önkéntes műnyilvántartásba vételi eljárás 5 ezer forintba kerül, melynek végén a szerző egy lezárt borítékban visszakapja művét, egy közokirattal együtt, amely igazolja, hogy ki, mikor és milyen művet helyezett el a borítékban.

A szerzői jogi törvény felsorolja a leggyakoribb felhasználási módokat: ezek közül irodalmi művek esetében leginkább a többszörözés, másolás, és átdolgozás - fordítások esetében - jöhet szóba. Ezek a főszabály szerint engedélykötelesek. Vannak viszont kivételek, szabad felhasználások, mint például az idézés. Idézni viszont csak bizonyos korlátok között lehet jogszerűen: részleteket a forrás és a szerző megjelölésével. „Az átvétel, melynek során az eredeti mű szerzőjének nevét elhallgatják, jogszerűtlen felhasználásnak tekinthető” - ismertette Halász Bálint.

Szerzői jogsértés miatt a szerző, vagy a szerzői jog jogosultja léphet fel. Utóbbi lehet egy kiadó is, ha a szükséges felhasználási jogokat (többszörözés, átdolgozás) megszerezte a szerzőtől. Diplomamunkák, doktori disszertációk kapcsán felmerülő plágiumgyanús ügyek viszont ritkán jutnak a bíróság elé, mert a perköltség - az illetékkel és az ügyvédi költséggel együtt - jelentős összegre rúg, ez pedig többnyire elrettenti a szerzői jogok birtokosait a pertől - tudtuk meg.