Beleszerettek a számmisztikába a kétharmados parlamenti többséget birtokló kormánypártok: éppen kétharmadával, a jelenlegi legfeljebb 270-ről 90 napra rövidítenék azt az időt, ameddig a munkanélküliek álláskeresési járadékot kaphatnak. A várható következményekről szól a friss HVG címlapsztorija.
A Munkaerő-piaci Alap helyzete biztosan nem indokolja a járadékok, segélyek megnyirbálását. A kasszában a tb-járulékköteles jövedelmek 1 százalékát kitevő munkaadói és 1,5 százalékának megfelelő munkavállalói befizetésekből eddig is elégséges forrás gyűlt össze nemcsak az ellátásokra, hanem a továbbképzésekre, uniós programok támogatására és járulékkedvezményekre is. Félrevezető tehát Matolcsynak az a sugalmazása, miszerint „adófizetői” pénzekből nem áldozható több a munkanélküli-ellátásokra.
Az elmúlt években éppen az alapból vontak el forrásokat más költségvetési kiadásokra, nem pedig fordítva. Ráadásul a járulékfizetéshez kötött munkanélküli-járandóság inkább biztosítás, mint jótékony szociális gondoskodás, ennek fényében kiváltképp durva beavatkozásnak tűnnek a kormánypártiak tervei. A dominóhatásról nem is szólva: az ellátási idő lerövidítése ugyanis megkurtítja az egészségügyi ellátásra való jogosultságot is, sőt a járadékfolyósítási idő lejárta után még fizetni is kell érte.
Az összeállítás a HVG Fókusz rovatában olvasható.
