A Magyar Munkaerő Kölcsönzők Szövetségének célja az eddigieknél hatékonyabb, a teljes szférát átfogó érdekvédelem és az atipikus foglalkoztatás bővítése - többek között erről beszélt Dénes Rajmund, a szövetség kommunikációs alelnöke.

- 2011-től a munkaerő-kölcsönző cégekre is vonatkozik a rehabilitációs hozzájárulás fizetése és az uniós irányelv átvétele is aktuális, ami több problémát vet fel. Milyen hatással lesz mindez a kölcsönzési piacra? Hogyan fognak erre reagálni a kölcsönző cégek és a kölcsönbe vevők? Tovább csökken-e a kölcsönzötti létszám? Emelkedni fognak a kölcsönzési díjak? Ha igen, mennyivel?

Dénes Rajmund: 2011-től a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók után is rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni. Ez a jogszabályi változás megint jelentősen felborította a 2010-ben végre kicsit stabilizálódott, 2008-as foglalkoztatási szintre visszaerősödött kölcsönzési piacot. Jelenleg nincsen annyi aktív, dolgozni akaró csökkent munkaképességű munkavállaló a munkaerő-piacon, amennyit a jogszabály kötelező foglalkoztatotti létszámként előír. A kölcsönbeadó nem dönthet a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásáról, hiszen a megfelelő munkahelyek kialakítása a kölcsönbevevő gazdasági döntése. A kölcsönbevevők gazdasági helyzetük függvényében vagy kivárnak, bízva a kormányzat pozitív döntésében, vagy elfogadják a kölcsönzési díjba történő beépítést, vagy létszámleépítésben gondolkoznak. Azt hiszem, ez az intézkedés létszámleépítést generál a közel százezer fős foglalkoztatási szektorban, hiszen sem a kölcsönbeadók, sem pedig a kölcsönbevevők, azaz a foglalkoztatók, nem tudják kigazdálkodni ezt a többletköltséget a különadók megnövekedett költségterhével a jelenlegi gazdasági környezetben.

A témáról bővebben itt olvashat.

Tartalmi partnerünk a HR Portal.