Érzelmi vagy racionális alapon döntenek a magyar vezetők?
A nagyobb hazai szervezetek és vállalatok döntéshozatali folyamataiban a vezetők szerint túlnyomórészt a demokratikus megközelítés kap teret: a döntések előkészítésben a közvetlen munkatársak véleményének tulajdonítanak legnagyobb fontosságot az érintettek – derült ki egy, a napokban lezáruló kutatásból.
A DEVISE Hungary és az RSM DTM Hungary által készített kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogyan, s milyen alapon döntenek a hazai vezetők. A válaszadók többsége úgy nyilatkozott, hogy felvállalja a konfliktushelyzeteket, csupán 32 százalékuk érzi úgy, hogy konfliktuskerülő magatartást tanúsít a döntés-előkészítési folyamat során. Annak ellenére, hogy a vezetőktől elvárják, hogy a piacon a legjobbak legyenek, s az általuk irányított szervezet sikeres, eredményes legyen, a kooperáció, vagy versengés tekintetében a középutat választó, konszenzust keresők vannak a legtöbben (43 százalék). A válaszadók harmada kifejezetten együttműködőnek érzi magát, s kisebbségben vannak a versengő magatartásúak.
Vezetői szinten kevéssé jellemző az érzelmi alapú vagy intuíció alapján meghozott döntés, legalábbis ezt vallják az érintettek. Többségük (72 százalékuk) állítja, hogy racionális döntéseket hoz. Érdekes, hogy a nagyobb szervezetek döntéshozatali folyamatait a válság az esetek több mint felében a központosítás irányába mozdította el, s csupán kevesebb, mint 15 százaléknál a delegálás irányába. A szervezetek közel harmadánál nem történt változás - derül ki a kutatásból.
„Az eredmények azért is érdekesek, mert a központosítási „trendek” ellenére a vezetőknek csupán harmada vállalja magára a döntéseket, a többség delegálná azokat”- összegzi Dara Péter, a DEVISE Hungary ügyvezető igazgatója.
Hogyan körvonalazható a döntéseket befolyásoló tényezők szerepe? A megkérdezettek szerint a pénzügyi helyzet, a tulajdonosi elvárások és a gazdasági jogszabályi környezet változása a legfontosabb, míg a döntéseket legkevésbé befolyásoló tényezők között az állás megtartását, a családi helyzetet, és a kiégéstől való ódzkodást említették a legkevesebben. A válaszadók döntéseik eredményességét tekintve összességében elégedettek: az esetek 80 százalékában hatékonynak bizonyulnak.
A felmérés készítői arra is keresték a választ, hogy hogyan viszonyulnak az érintett döntéshozók a közösségi médiához. A válaszokból az derül ki, hogy a megkérdezettek - dolgozzanak bármilyen szektorban -, ismerik a közösségi média valamely szegmensét. Az érintettek fele tájékozódáshoz használja; mások háttérinformáció-szerzésre, személyes kapcsolattartásra és olykor HR-szűrőként. A válaszadók fele viszont tudatosan elzárkózik mindenféle közösségi média használatától.
A válaszadók 50 százaléka magyar tulajdonú társaságnál, 30 százalék külföldi tulajdonú vállalatnál, további 10 százalék pedig állami vagy önkormányzati szervezetnél, vagy e körbe tartozó vállalatnál dolgozik. A kutatásban részt vevő vezetők 69 százaléka budapesti szervezetet képvisel.
