Hat évig egyeztettek az érdekképviseletek, a tagországok kormányai és az Európai Parlament, mégsem sikerült megállapodni a munkaidős irányelvről. Most új javaslatot tett közzé a Bizottság. A munkavállalók és munkáltatók képviselőivel folytatott első konzultációs szakasz arra keresi a választ, hogy az európai szociális partnerek szükségesnek ítélnek-e uniós szintű intézkedést az irányelv ügyében, és ha igen, milyen tartalommal - írja közleményében az Európai Bizottság.

"Az, hogy tavaly nem sikerült megállapodásra jutni a munkaidőről szóló jogszabályok felülvizsgálatáról, nem jelenti azt, hogy a fennálló szabályok körüli problémák megszűntek" - fogalmazott Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős biztos.

A bizottság már 2004-ben előterjesztett egy javaslatot az uniós irányelv módosítására. A javaslat célja volt egyebek között, hogy pontosítsa az irányelvnek az ügyeleti időre történő alkalmazását egyes ágazatokban; nagyobb rugalmasságot biztosítson a heti munkaidő számolásánál; és hogy megvizsgálja a heti 48 órás korlát egyéni önkéntes túllépésének kérdését. Tavaly áprilisban azonban a tagországok kormányainak képviselői és az Európai Parlament hosszas tárgyalások ellenére sem tudtak megegyezni a javaslatról.

Időközben újabb problémák merültek fel. Az EU-ban az átlagos heti munkaórák száma például az 1990. évi 39 óráról 37,8 órára csökkent, és a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók aránya a foglalkoztatottak körében az 1992-es 14 százalékról 2009-re 18,8 százalékra emelkedett. Az egyéni munkaidő is egyre változatosabb, függhet az évszaktól és attól is, hogy a munkavállaló pályájának melyik szakaszában van. Ez azt mutatja, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a munka és a magánélet összeegyeztetését célzó intézkedések, mint például a rugalmas munkaidő és a munkaidő-jóváírásos rendszerek, valamint azt, hogy a tudásalapú gazdaság elterjedésével párhuzamosan nő a munkavállalók önállósága.