Hogyan számítják a felvételi pontokat 2010-ben?
A felsőoktatási felvételin 2010-ben is a 2008-ban bevezetett 400+80-as pontozási rendszer érvényesül: 400 pont a tanulmányi és az érettségi pontok összegének vagy a megduplázott érettségi pontok maximuma, ezen kívül 80 többletpont is szerezhető. A témával foglalkozó cikk a HVG Diploma 2010-es különszámában olvasható.
Alapképzés és osztatlan mesterképzés
Alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre csak az vehető fel, akinek az emelt szintű érettségi vizsgáért adható többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 200 pontot. Minden felvételizőnek kétféle módon lehet megállapítani a többletpontok nélküli pontjait: az egyik a tanulmányi és érettségi pontok összege, a másik az érettségi pontok kétszerese. Amikor az Oktatási Hivatal kiszámítja a felvételiző összpontszámát, a kettő közül mindig a jelentkező számára kedvezőbbet, vagyis a magasabbikat kell figyelembe vennie. Az így kiválasztott (tehát a magasabb) alappontszámhoz jön az esetleges, legfeljebb 80 többletpont. Kivételek ez alól a művészeti és művészetközvetítési képzések, az e szakokra jelentkező ugyanis a felvételi pontszámokat nem érettségi eredménye, hanem gyakorlati vizsga teljesítése után kapja.
A pontszámítás alap- és egységes, osztatlan szakon minden finanszírozási formára és munkarendre érvényes, vagyis állami támogatásúra és költségtérítésesre, illetve nappalira, estire és levelezőre is. A 2005, tehát a bolognai rendszer bevezetése előtt érettségizettek esetében ugyanígy kell számolni.
Tanulmányi pontok kiszámítása: maximum 200 pont szerezhető. Öt középiskolai tárgy – magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy idegen nyelv és egy szabadon választott tárgy – két utolsó év végi érdemjegyei értékét (ez mindkét évben legfeljebb 25-25) összeadják, kettővel megszorozzák, így maximum 100 pont szerezhető.
Ha tehát az öt tárgyból az egyik jegy két évben egyszer 4-es volt, akkor 98 pont szerezhető, ha az egy tárgy mindkét évben vagy két tárgy egy-egy évben 4-esre sikerült, akkor 96 pont kapható, és így tovább addig, amíg a diák minden tárgyból mindkét évben 2-est kapott, ami összesen 40 pontot ér. A másik 100 pont úgy jön ki, hogy a diák érettségi bizonyítványában szereplő, százalékban kifejezett eredményeinek átlagát egész számra kerekítik, ami értelemszerűen szintén legfeljebb 100 pont lehet.
Az átlagszámítás azt jelenti, hogy 100 pont eléréséhez az öt (négy kötelező – magyar, történelem, matematika, idegen nyelv – és egy szabadon választott) érettségi tárgy esetén legfeljebb egyből lehet 98 százalékra teljesíteni, a többiből 100-ra kell, vagy maximum kettőből 99-re, a többiből 100-ra, és így tovább addig, amíg a diák minden érettségi tárgyából csak a minimumot, vagyis 30 százalékot teljesített, ami 30 pontot ér.
Érettségi pontok kiszámítása: maximum 200 pont szerezhető. Az érettségi pontok számításához a képzésterületen kötelező vagy több közül választhatóan kötelező két érettségi tárgyból – adott esetben, például orvosképzésnél, hat tárgyból is érettségizni kell – elért százalékos vizsgaeredményeket veszik számba. Tehát nem a diák minden érettségi tárgyáét, azok közül csak az azon képzésterületen vagy képzésterületeken előírt két tárgyét, amelyre jelentkezik. A megszerzett érettségi pont a vizsgán elért százalékos eredmény számértékével azonos, tárgyanként tehát maximum 100, összesen 200 pont, vagyis a 200 ponthoz mindkét tárgyból 100 százalékot kell teljesíteni. A felvételizni szándékozó diáknak a képzésterületen előírt tárgyak közül legalább kettőből mindenképpen érettségiznie kell (kivéve a művészeti és művészetközvetítési szakokat), mert ha csupán egyből tesz vizsgát, arra nem kap felvételi pontot, akárhány százalékra teljesítette is (mivel nem tett eleget annak a követelménynek, hogy a felvételihez legalább két képzésterületi tárgyból kell érettségiznie).
Az érték nem függ attól, hogy a felvételiző emelt vagy középszintű érettségit tett, azaz mindkét esetben csak az elért százalék számértéke számít. A 2005, vagyis a bolognai rendszer bevezetése előtt érettségizetteknél szintén a százalékos számítás érvényesül, náluk az 5-ös 100 százalékot, a 4-es 79 százalékot, a 3-as 59 százalékot ér (az ő érettségi eredményük csak jegyekben szerepel az érettségi bizonyítványban, százalékosan nem).
Többletpontok számítása: maximum 80 pont szerezhető. Több kategóriában is szerezhetők többletpontok, de az összes kategóriából is összességében legfeljebb 80 többletpont számolható el. Az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az előnyben részesítés jogcímén minden képzésterületen kötelező többletpontot adni, a többi többletpontjogcím (azaz a tanulmányiverseny-, illetve sporteredmény) esetén csak akkor, ha a szak képzésterületén oktató felsőoktatási intézmények közösen így határoztak. A 2010. december 15-én megjelenő Felvételi tájékoztató tartalmazza, mely képzési területen mely többletpontokat számítanak be (természetesen a kötelezően beszámítandókon kívül).
Az eduline.hu-n található felvételi pontszámító kalkulátor segítségével egyszerűen kiszámíthatja a pontjait.
Hogy hány többletpont jár az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, a tanulmányi versenyeken elért helyezésekért, a szakirányú végzettségért vagy a kiváló sportteljesítményért, elolvashatja - sok más egyéb mellett - a HVG Diploma 2010-es kiadványban.
Alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre csak az vehető fel, akinek az emelt szintű érettségi vizsgáért adható többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 200 pontot. Minden felvételizőnek kétféle módon lehet megállapítani a többletpontok nélküli pontjait: az egyik a tanulmányi és érettségi pontok összege, a másik az érettségi pontok kétszerese. Amikor az Oktatási Hivatal kiszámítja a felvételiző összpontszámát, a kettő közül mindig a jelentkező számára kedvezőbbet, vagyis a magasabbikat kell figyelembe vennie. Az így kiválasztott (tehát a magasabb) alappontszámhoz jön az esetleges, legfeljebb 80 többletpont. Kivételek ez alól a művészeti és művészetközvetítési képzések, az e szakokra jelentkező ugyanis a felvételi pontszámokat nem érettségi eredménye, hanem gyakorlati vizsga teljesítése után kapja.
A pontszámítás alap- és egységes, osztatlan szakon minden finanszírozási formára és munkarendre érvényes, vagyis állami támogatásúra és költségtérítésesre, illetve nappalira, estire és levelezőre is. A 2005, tehát a bolognai rendszer bevezetése előtt érettségizettek esetében ugyanígy kell számolni.
© sxc.hu |
Ha tehát az öt tárgyból az egyik jegy két évben egyszer 4-es volt, akkor 98 pont szerezhető, ha az egy tárgy mindkét évben vagy két tárgy egy-egy évben 4-esre sikerült, akkor 96 pont kapható, és így tovább addig, amíg a diák minden tárgyból mindkét évben 2-est kapott, ami összesen 40 pontot ér. A másik 100 pont úgy jön ki, hogy a diák érettségi bizonyítványában szereplő, százalékban kifejezett eredményeinek átlagát egész számra kerekítik, ami értelemszerűen szintén legfeljebb 100 pont lehet.
Az átlagszámítás azt jelenti, hogy 100 pont eléréséhez az öt (négy kötelező – magyar, történelem, matematika, idegen nyelv – és egy szabadon választott) érettségi tárgy esetén legfeljebb egyből lehet 98 százalékra teljesíteni, a többiből 100-ra kell, vagy maximum kettőből 99-re, a többiből 100-ra, és így tovább addig, amíg a diák minden érettségi tárgyából csak a minimumot, vagyis 30 százalékot teljesített, ami 30 pontot ér.
Érettségi pontok kiszámítása: maximum 200 pont szerezhető. Az érettségi pontok számításához a képzésterületen kötelező vagy több közül választhatóan kötelező két érettségi tárgyból – adott esetben, például orvosképzésnél, hat tárgyból is érettségizni kell – elért százalékos vizsgaeredményeket veszik számba. Tehát nem a diák minden érettségi tárgyáét, azok közül csak az azon képzésterületen vagy képzésterületeken előírt két tárgyét, amelyre jelentkezik. A megszerzett érettségi pont a vizsgán elért százalékos eredmény számértékével azonos, tárgyanként tehát maximum 100, összesen 200 pont, vagyis a 200 ponthoz mindkét tárgyból 100 százalékot kell teljesíteni. A felvételizni szándékozó diáknak a képzésterületen előírt tárgyak közül legalább kettőből mindenképpen érettségiznie kell (kivéve a művészeti és művészetközvetítési szakokat), mert ha csupán egyből tesz vizsgát, arra nem kap felvételi pontot, akárhány százalékra teljesítette is (mivel nem tett eleget annak a követelménynek, hogy a felvételihez legalább két képzésterületi tárgyból kell érettségiznie).
Az érték nem függ attól, hogy a felvételiző emelt vagy középszintű érettségit tett, azaz mindkét esetben csak az elért százalék számértéke számít. A 2005, vagyis a bolognai rendszer bevezetése előtt érettségizetteknél szintén a százalékos számítás érvényesül, náluk az 5-ös 100 százalékot, a 4-es 79 százalékot, a 3-as 59 százalékot ér (az ő érettségi eredményük csak jegyekben szerepel az érettségi bizonyítványban, százalékosan nem).
Többletpontok számítása: maximum 80 pont szerezhető. Több kategóriában is szerezhetők többletpontok, de az összes kategóriából is összességében legfeljebb 80 többletpont számolható el. Az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az előnyben részesítés jogcímén minden képzésterületen kötelező többletpontot adni, a többi többletpontjogcím (azaz a tanulmányiverseny-, illetve sporteredmény) esetén csak akkor, ha a szak képzésterületén oktató felsőoktatási intézmények közösen így határoztak. A 2010. december 15-én megjelenő Felvételi tájékoztató tartalmazza, mely képzési területen mely többletpontokat számítanak be (természetesen a kötelezően beszámítandókon kívül).
Az eduline.hu-n található felvételi pontszámító kalkulátor segítségével egyszerűen kiszámíthatja a pontjait.
Hogy hány többletpont jár az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, a tanulmányi versenyeken elért helyezésekért, a szakirányú végzettségért vagy a kiváló sportteljesítményért, elolvashatja - sok más egyéb mellett - a HVG Diploma 2010-es kiadványban.
