Jogutód nélküli megszűnésnek tekintendő a cég végelszámolással történő megszűnése, a megszűnés bírósági kimondása a felszámolási eljárás során, vagy a cég hivatalból való törlése a cégbíróság által. Nem beszélhetünk azonban jogutód nélküli megszűnésről, ha csak a munkáltató neve változik meg, vagy valamely üzem, részleg megállapodás alapján, ellenérték fejében, tehát jogutódlással kerül az új munkáltató tulajdonába.

A munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a munkáltató erre jogosult szervének, illetve a bíróságnak a megszűnést megállapító határozata jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ebben az esetben a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkavégzés alóli mentesítési idejére járó átlagkeresetének megfelelő összeget, kivéve, ha a munkavállaló munkabérre egyébként sem lenne jogosult. Így azok a munkavállalók, akik az utolsó percben is a munkáltatónak végeznek munkát, nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe a korábban rendes felmondással eltávozott munkavállalókhoz képest. E rendelkezés bevezetése előtt ugyanis csak végkielégítés illette meg a munkavállalót, míg e módosítás eredményeként a felmentés idejére járó átlagkereset is.

Felmondási védelem

A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén senki nem élvez védettséget, vagyis a kismamák, a szülési szabadságon, gyeden, gyesen, táppénzes állományban lévő munkavállalók munkaviszonya is megszűnik. Ebben az esetben a munkavállalókat megilleti a felmondási idő, a szabadságmegváltás és a végkielégítés is.

Tartalmi partnerünk a HR Portál. A cikk teljes szövegét itt olvashatja.