A WHO közlése szerint évente egymillió ember dobja el magától az életet. 2008-ban a gazdasági válság kapcsán ismét felerősödött a teória (mint az 1929-33-as világválság idején), hogy a növekvő munkanélküliség, a teljesítménykényszerből adódó nyomás - akit nem fenyeget elbocsátás, igyekszik az átlagosnál többet dolgozni, hogy erre ne is kerüljön sor - hatására közvetve megnő az öngyilkosságok száma.

A tragikus tett elkövetésében szerepet játszó másodlagos rizikófaktorok, mint a munkanélküliség kiváltotta kétségbeesés, a rossz anyagi helyzet, a kilátástalanság szakemberek szerint önmagában nem elég ahhoz, hogy valaki kétségbeesett lépésre szánja el magát. Mindezek növelhetik a lelkibetegségek kockázatát, ami a már említett tényezőkkel együtt valóban öngyilkossághoz vezethet. Ehhez azonban szükséges valamely elsődleges rizikófaktor megléte. Ilyen valamely pszichiátriai zavar fennállása – depresszió, skizofrénia, alkohol- vagy drogfüggőség stb. –, a tény, hogy az illető régebben már megpróbálta eldobni magától az életet, esetleg a családjában előfordult öngyilkosság.

A fejlett országok közül Dél-Korában és Japánban a legaggasztóbb a helyzet. Dél-Koreában a korábbi évekhez képest megkétszereződött a befejezett öngyilkosságok száma, százezer lakosra 2008-ban 24,8 eset jutott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint. Japánban hasonlóan alakult az arány: ott tavaly százezer emberből 24 végzett magával. Pár hónapja a világsajtó beszámolt egy nagy port kavart japán esetről: a hokkaidói bíróság 100 millió jen kártérítést ítélt meg egy 33 éves férfi családjának, miután az munkahelyi túlhajszoltság miatt 2005-ben öngyilkosságot követett el. A férfi egy mezőgazdasági szövetkezetben dolgozott, depressziós volt, és munkája súlya alatt roppant össze.

Életbevágó döntés. Nem éri meg © Stiller Ákos

Japánban és Dél-Koreában a csoportosan elkövetett öngyilkosságok száma is megnőtt az utóbbi években, amiért sokan a médiát, a világhálót okolják, mondván, a közösségi portálokon, fórumokon az emberek név és arc nélkül befolyásolhatják társaikat, megoszthatják egymással ötleteiket, gondoltaikat, amelyek sokszor destruktívak. Egy-egy népszerű „celeb” magánéleti katasztrófája, öngyilkossága olykor hetekig napirenden van a tévében, rádióban, újságokban.

Az állás elvesztése, illetve a munkával járó stressz, a megnövekedett felelősség miatt az Egyesült Államokban is megnőtt azok száma, akik munkájuk miatt követtek el öngyilkosságot. Az amerikai hadseregben tavaly hivatalos adatok szerint legalább 128 eset történt, de ennél többre becsülik azoknak az öngyilkosságoknak a számát, amelyekről még nem bizonyosodott be egyértelműen, hogy munkahelyi okokra vezethetők vissza. Az Amerikai Munkaügyi Hivatal közlése szerint 2008-ban 28 százalékkal megnőtt a munkahelyi öngyilkosságok száma, 251 ilyen jellegű esetet regisztráltak. Ami a lakosság összlétszámát tekintve – 2006-ban meghaladta a 300 milliót – nem kirívóan magas szám, de százalékos arányban az előző évhez képest jelentős. Éppen elég ahhoz,  hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az anyagi veszteségek mellett egészségügyi kockázatokat is rejt a gazdasági válság.

„Az emberekre nehezedő nyomás miatt megnőtt az alvászavarban szenvedők és a szívrohamon átesett betegek száma, de a többi súlyos kór is több áldozatot szed, mint korábban” – vázolta a helyzetet nagy vonalakban Thierry Guedj munkaügyi pszichológus, a Bostoni Egyetem professzora. Statisztikák szerint a munkahelyi öngyilkosságok 95 százalékát férfiak követik el az Egyesült Államokban, többségük a 45-54 éves korosztályból kerül ki. A módozatok közül legtöbben a golyó általi halált választják, ezt követi a gyógyszermérgezés. A munkahelyi stressz mint rizikófaktor főként az aktívan dolgozóknál, a 25-55 éveseknél van jelen. Akik egyedül élnek, nagyobb eséllyel lesznek öngyilkosok, mint a párkapcsolatban élők, közülük is – életmódjuk, munkatempójuk miatt – a „legveszélyeztetettebbek” a vezetők, felsővezetők. A munkahelyi öngyilkosságok 14 százalékát követték el felsővezetők 2008-ban az Egyesült Államokban, ahol százezer lakosra évente 11,1 szuicid eset jut.

Mi a helyzet itthon?

2006-ban 2460 ember követett el öngyilkosságot Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Egy évvel később 2440. Ebből is látszik, hogy az elmúlt években stagnált a szuicid esetek száma, de világviszonylatban még így is az évente legtöbb esetet regisztráló tíz ország között vagyunk. 1983-ban volt a legtragikusabb a helyzet, akkor százezer lakosra 4611 öngyilkos eset jutott. Az öngyilkosságok száma a 45-55 éves korosztály tagjainál és az idősebbeknél a legmagasabb. A férfiak drasztikusabb megoldást választanak: gyakori az önakasztás, a hídról való leugrás, fegyver általi halál, míg a nők többsége gyógyszert vesz be.

Szeptember 10-e az öngyilkosság világnapja.