Románia a Nemzetközi Valutaalappal és más nemzetközi pénzintézetekkel kötött csaknem 20 milliárd euró értékű hitelegyezményben vállalta, hogy már az idén elfogadja a közalkalmazottak béreit egységesítő törvénytervezetet. Ennek a jogszabálynak az alapelveit a román kormány már el is fogadta. A tervezet célja, hogy felszámolja a különböző közalkalmazotti bérkategóriák közötti szakadékot. Míg jelenleg a közszférában a legmagasabb bér 75-ször magasabb a legalacsonyabbhoz képest, az új tervezet szerint ez a különbség 15-szörösre csökken a jövőben.

A munkaügyi minisztérium már folytatott tárgyalásokat a szakszervezetekkel az új fizetési rácsról, a felek meg is állapodtak az ágazatonként alkalmazandó szorzószámban. Nemrég azonban a munkaügyi minisztérium illetékesei bejelentették, hogy a korábban rögzített szorzószám-értékeket átlagosan 40 százalékkal kell csökkenteni, különben nem lesz elég pénz a fizetések folyósítására.

Az oktatási szakszervezetek azt kifogásolják, hogy a korábbi megállapodás szerint a pedagógusoknak a bruttó minimálbér 3,5-, illetve 9,2-szeresét kellett volna kapniuk munkaviszonyuk, végzettségük és besorolásuk függvényében. Romániában a bruttó minimálbér jelenleg 600 lej (38 400 forint). 
 
A szakszervezetek szerint a megszorítás következtében a szorzók 2 és 7,6 közötti értékre csökkennek, ami azt jelenti, hogy a pedagógusok bérei a jelenlegihez képest nem nőnek, és a közalkalmazottak között ők lesznek a legalacsonyabb bérezésűek Romániában. A szakszervezetek ezért azt kérték Mircea Geoanától, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökétől, hogy vonja meg pártja a politikai támogatást Marian Sarbu munkaügyi minisztertől.   
 
Az egységes közalkalmazotti bérezési rendszer eredeti formája szerint az egészségügyben és az oktatásban dolgozók lettek volna a nyertesei a béregységesítésnek. A fő vesztesek közé tartoznak a bírák, az ügyészek és a diplomaták, akik kevesebbet kerestek volna, mint most. Emil Boc miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány még nem döntött a szorzószámokról, várhatóan csak ősszel kerül sor azok véglegesítésére. Az oktatási szakszervezetek kilátásba helyezték, hogy általános sztrájkba lépnek a szeptemberben kezdődő tanévkezdéskor, ha addig a kormány nem tér vissza a korábbi megállapodásban rögzített értékekhez.