A tüntetők, az elbocsátások ellen tiltakozva, füstbombákat és vasdarabokat hajigálva ostromolták a rendőrség védte épületet. Egy embert őrizetbe vettek, de még aznap szabadlábra helyezték. Az épület alsó szintjét a betört ablakokon át elárasztotta a füst, de a közgyűlés a felső szinten folytatódott.
 
A részvényesek meghallgathatták, hogy az acélkereslet idén 15-20 százalékkal csökkenhet a világon - a második világháború óta a legnagyobb ütemben -, mert a Kínában és Indiában habár lassabban, de folytatódó gazdasági növekedés nem kárpótol az amerikai és az európai visszaesésért. Februárban még csak 7-10 százalékos világkereslet-csökkenést jósoltak a cégnél.
 
Az ArcelorMittal maga a termelés felére csökkentésével reagál az első félévben. A csoport 25 nyugat-európai kohója közül csak kilenc működik.
 
Az ArcelorMittal egyelőre elkerülte a nagyarányú, tartós elbocsátásokat, de önkéntes távozást ajánlott fel világszerte 315 ezer alkalmazottja közül 9 ezernek. A fizetéseket bafagyasztották, a szerződéses dolgozók közül soknak nem újították meg a munkaszerződését, a határozatlan időre alkalmazott dolgozók csökkentett bért kapnak a leállások idejére. Az igazgatótanács tagjainak 15 százalékkal, a magas szintű vezetőknek 10 százalékkal csökkentették az illetményét. A dolgozók elégedetlenek, mert a vállalatvezetés nem terjeszt elő menetrendet a termelés helyreállítására. 
 
Az első negyedévben az ArcelorMittal vesztesége 1,063 milliárd dollár volt adó után, a tavalyi első negyedévi, 2,371 milliárd dolláros adózott eredmény helyett. A bevétel 49,3 százalékkal 15,122 milliárd dollárra csökkent 29,809 milliárdhoz képest, miközben az értékesítés 45,2 százalékkal 16 millió tonnára fogyatkozott 29,2 millió tonnához képest.