Növekvő munkanélküliség: okok és lehetőségek
Augusztusban összesen 425 ezer álláskeresőt tartottak nyilván a munkaügyi kirendeltségek, 7800 fővel, azaz 1,9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban - közölte a múlt héten a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal.
E növekedés annak fényében még drasztikusabb, hogy a közelmúltban jelentősen megnőtt az úgynevezett aktív foglalkoztatási programokban, azaz különböző képzésekben és közhasznú munkavégzésben részt vevők száma. Márpedig azok, akik korábban a regisztrált munkanélküliek státusában voltak, a képzés idejére kikerülnek ebből a kategóriából. Idén júniusban 14 ezerrel, azaz 22,8 százalékkal többen iratkoztak be az egyebek közt uniós forrásokból támogatott különböző tanfolyamokra, mint egy évvel ezelőtt. Összességében a különféle képzésekben részesülők száma - részben az uniós források növekvő felhasználása miatt - júniusban 85,4 százalékkal haladta meg az előző évit. A napokban forráshiány miatt felfüggesztett Lépj egyet előre program keretében tanulók mintegy harmada volt regisztrált álláskereső, tehát ez önmagában is mintegy 7 ezerrel javította a statisztikát, igaz, csak időlegesen.
A munkanélküliség növekedése egyebek mellett annak is tulajdonítható, hogy a frissen végzettek a nyári hónapokban jelennek meg tömegesen a nyilvántartásban. A nyár utolsó napján a pályakezdők aránya az összes nyilvántartott álláskereső között 10,7 százalékra emelkedett. Többségük - 46 százalékuk - érettségit adó középiskolában, 16 százalékuk szakiskolában vagy szakmunkásképzőben végzett, 22 százalékuk pedig legfeljebb a nyolc általánost fejezte be.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által publikált munkanélküliségi ráta a májusi-júliusi időszakban 7,5 százalék, és az EU által elfogadott, úgynevezett munkaerő-felméréses módszer szerint az állástalanok száma 316 ezer volt, jóval kevesebb a foglalkoztatási hivatal által közölt adatnál. A két statisztika közti különbség a mérési módszerek eltéréséből adódik. Míg a foglalkoztatási hivatal a munkaügyi kirendeltségeken megjelenő álláskeresőket tartja nyilván, a KSH reprezentatív felmérést végez. Az összeírók havonta mintegy 58 ezer személyt kérdeznek meg a 15-74 éves lakosság köréből, úgy, hogy ugyanarra a körre negyedévente kerül sor. A KSH értelmezésében az számít munkanélkülinek, akinek a válaszadást megelőző hétben nem volt rendszeres munkája, az előző négy hétben aktívan keresett állást, és ha munkát kapna, két héten belül fel tudná venni.