A teljesítménykényszer, a megfelelni vágyás, a munkaerő-piaci versenyhelyzet sokakat elkeseredett lépésre sarkallhat: még a hazugságtól sem riadnak vissza. Az álláskeresés azonban ingoványos terep, a valótlanságok a legtöbbször kiderülnek, a jelentkező pedig eláshatja magát, egyetlen nívós cég sem fogadja majd tárt karokkal. Szerencsés esetben gazdagabb lesz egy rossz tapasztalattal. De hol a határ a hazugság és a kozmetikázás között? Néhány színes részlet is a jelentkező ellen hangolja az interjúztatót?

Az egyik neves fejvadász cég munkatársa szerint az egyértelmű hazugságok, a nem létező bizonyítványok, iskolák, munkahelyek „tálalása” kizáró ok; ha a jelöltről kiderül, hogy hazudott – az okmányhamisításról nem is beszélve –, megütheti a bokáját. A „kozmetikázás” egyes esetekben megengedhető: a különböző tanfolyamok, képzések, amelyek nem kapcsolódnak szorosan az egyén szakterületéhez, valamint a szóbeli nyelvtudás felülértékelése gyakori jellegzetesség. Mivel az önéletrajz a leghatékonyabb marketingeszköz, amellyel biztosíthatod helyedet, természetes, hogy a legtöbbet igyekszel kihozni belőle. Ám értelmetlen próbálkozások, szemérmetlen hazudozók mindig akadnak. Íme néhány hazai és külföldi példa:

Mindig az igazat? © Stiller Ákos

Az egyik amerikai vezető álláskereső oldal felidézte több felsővezető tapasztalatait, akik arról számoltak be, hogy volt olyan jelentkező, aki azt állította magáról, a Kennedy-család leszármazottja. Akadt, aki azzal dicsekedett, hogy korábban már dolgozott együtt a cég HR-esével (gyorsan kiderült, hogy hazudott). Egy fiatalember pedig nem létező katonai gyakorlatát hangoztatta, amelyet dátumhoz is kötött: a születése előtti évekhez.

A CarrierBuilder nevű álláskereső oldal felmérése szerint a megkérdezett önéletrajzírók 18 százaléka hazudott képességeiről cv-jében, 12 százalékuk az alkalmazásának dátumát – tényleges munkavégzésének hosszát – változtatta meg, míg 10 százalék a végzettségéről állított valótlanságot.

Utóbbi két jellegzetesség a hazai jelentkezőkre is jellemző, itthon még a nyelvvizsga-bizonyítvány és az előző munkahelyek felsorolása is olyan pont, ahol a jelöltek megpróbálják átverni az interjúztatót és a leendő munkaadót – meséli a hvg.hu-nak egy nemzetközi munkaerő-kölcsönző cég tanácsadója.

Óvatosan a kozmetikázott adatokkal!

Az iskolai bizonyítvány, a jelölt végzettségét igazoló dokumentum kelte, vagy a nyelvvizsga-bizonyítvány valódisága a gyakorlott interjúztató számára villámgyorsan kiderül. Nem érdemes azzal kísérletezni, hogy a tényeket megváltoztasd, a HR-es ugyanis utánajár, utánakérdez, ha alkalmasnak tűnsz a meghirdetett posztra, és komolyan számolnak veled. Ilyenkor karrierállomásod minden mérföldkövét leellenőrzik, iskolai végzettségedtől kezdve az előző munkahelyedig.

A nyelvtudás kincset ér, de hazudni nem érdemes

Villámgyorsan kiderül az is, ha önéletrajzodban félrevezetted leendő munkaadódat: a felvételi beszélgetésen nyilvánvalóvá válik, hogy nem beszélsz a megjelölt idegen nyelven. A kellemetlen helyzeten túl ez szakmai megítélésedre is rányomhatja bélyegét. Ha nincs nyelvvizsgád, de jól beszélsz egy nyelvet, tüntesd fel önéletrajzodban, a többit pedig bízd az interjúztatóra, ugyanis, ha minden másban megfelelsz az elvárásoknak, és a nyelvi akadályokat is jól veszed a felvételi beszélgetésen, a bizonyítvány hiánya nem lesz akadálya alkalmazásodnak.

A referencia hiánya nem bűn

Nem tudsz felmutatni egyetlen ajánlólevelet sem? Ne kreálj képzeletbeli főnököket és munkahelyeket, inkább arra törekedj, hogy önéletrajzodban erősségeidet hangsúlyozd. Ez lehet külföldi gyakorlat és tapasztalat, vagy kiemelkedő képesség, tulajdonság, esetleg megjelent publikáció. Gyengeségeidet ne hozd szóba, így nem adsz táptalajt a kellemetlen kérdéseknek.