Az érdekvédő sajnálatosnak tartja, hogy a mai napig nem érkezett semmilyen konkrét előterjesztés a pedagógusok illetményének emelésével kapcsolatban, noha már több hónapja bejelentette a tárca az ez irányú elképzeléseit.

A szakszervezet szerint intézményi bérfeszültséget okozhat, ha a kezdő pedagógus illetménye annyi lesz, mint a 15 éve nevelőé, ha pedig a bértábla első felét igazítják ehhez az emeléshez, akkor a másik felével kapcsolatban állhat elő ez a bérfeszültség.

A PDSZ elfogadhatatlannak tartja az ilyen alapon történő béremelést, mert az kiveszi a munkában töltött idő honorálását.

Ha a kezdő –  és esetleg néhány éve dolgozó – pedagógus bére nem tér el jelentősen a nagyobb tapasztalattal rendelkezőétől, az arra késztetheti a munkáltatót, hogy ne fiatal, hanem tapasztalattal rendelkező kollégát alkalmazzon.

A szakszervezet szerint amennyiben nincs külön célzott finanszírozás erre a többletilletményre, hanem "a normatívában ez is benne van" elv érvényesül, akkor ez további elbocsátáshoz, intézménybezáráshoz vezet.

A hátrányos és halmozottan hátrányos gyerekekkel foglalkozók többletbéréről kifejtette: az emelt bér nem oldja meg a gyermekkel való foglalkozás kérdését, hiszen csak ettől nem lesz több ideje a pedagógusoknak a gyermekekkel való foglalkozásra.

Az általános béremelés mellett a kötelező óraszám csökkentése és a kieső kötelező óraszám egyéni foglalkozásra való fordítása az alkalmas eszköz - mondta.

Az érdekvédelmi tömörülés szerint olyan – mindenkire kiterjedő jelentős mértékű béremelést kellene inkább előterjeszteni, amely javítja a mindenki számára elérhető minőségi oktatás színvonalát.

Tatai-Tóth András szocialista képviselő a héten arról beszélt, hogy a kezdő pedagógusok béremelésének egy évben 13-14 milliárd forint a költségvetési vonzata, és a pedagógusok egyharmadát, 40-45 ezer pedagógust érint. Az Új tudás program keretében a bér típusú kiadások 35-40 milliárd forintot tesznek ki jövőre.