A tagországok egy csoportja - köztük Németország, Ausztria,Hollandia és Csehország - kételyeiket fejezték ki az e célra szolgáló egységes uniós dokumentum, a kék kártya bevezetésével kapcsolatban, azt hangoztatva, hogy elsősorban nemzeti illetékességbe tartozó témáról van szó, nem pedig közösségiről.

Franco Frattini, az Európai Bizottság jogi felelőse ugyanakkor jelezte: abban széles az egyetértés, hogy fontos a szakképzett munkaerő unióba vonzásának fokozása. El kell kerülni azt is, hogy a fejlődő országokból "agyelszívás", a kutatók és tudósok elvándorlása induljon meg, visszavetve ezzel az ottani fejlődést - tette hozzá Frattini.

A brüsszeli bizottság nemrégiben ismertette a témára vonatkozó jogszabályjavaslatait, ezeket vitatták meg most az uniós miniszterek, köztük a Magyarországot képviselő Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint Csizmár Gábor szociális és munkaügyi államtitkár.

A kék kártyával, - amely egyetlen engedélyként jogosítaná fel az érdeklődőket az unióban tartózkodásra és munkavállalásra - Brüsszel szerint több tízezer törvényes munkakereső helyzete válhatna könnyebbé. Jelenleg a szakképzett külföldiek közül sokan azért választják az Egyesült Államokat, mert ott kevesebb az adminisztratív akadály ezen réteg számára - mutatott rá a bizottság.

A javaslatcsomag elemeként az Európai Bizottság egy olyan tervezetet is kezdeményezett, amely összefoglalná az EU-tagországokban legálisan tartózkodó unión kívülieket megillető jogokat. A terv célja az is, hogy védelmet biztosítson az uniós lakosságnak az esetleges tisztességtelen versennyel szemben a munkaerőpiacon.

Takács Albert a megbeszélés után felhívta a figyelmet arra, hogy a munkaerőpiac tekintetében az Európai Unióban még mindig vannak érvényben derogációk, tehát a tagállamok számára sem nyílt meg teljes egészében az unió munkaerőpiaca.

"Nem biztos, hogy jó üzenete van annak, hogy miközben ez a kérdés megoldatlan, aktívabb és határozottabb nyitás történik harmadik országok polgárainak munkavállalása felé" - mondta a magyar miniszter. Mint hozzátette, önmagában egy ilyen nyitástól nem lehet csodát várni azoknak a problémáknak a megoldását illetően, amelyek az unió munkaerőpiacán általában jellemzőek. Az alapvető probléma valószínűleg a munkaerőpiaci igényeknek és a képzési-oktatási igényeknek a nem kellő összehangolásában van - vélekedett Takács Albert.

Az óvatos magyar megközelítés egyik példája - tette hozzá a miniszter -, hogy Budapest elképzelése szerint a harmadik országbeli munkavállalóknál a liberalizációt esetleg differenciáltan kellene megvalósítani.