2006. november. 02. 17:45 MTI Utolsó frissítés: 2006. november. 02. 21:02 Karrier

Koldus-szakszervezettel védekeznek a brutalitás ellen Indiában

Nem újdonság, hogy sok országban „szakma” lett a koldulás, ahogy az sem, hogy léteznek olyan bandák, amelyek a koldusokat szervezik és kihasználják. Most alakítottak azonban először független szakszervezetet minimálbérrel, műszakokkal, szabadsággal.

Az India észak-keleti részében lévő Bihar államban 600 koldus döntött úgy, hogy létrehoz egy szervezetet, amely védi őket és érvényt szerez a közösen elfogadott szabályoknak. „Ellene vagyunk az utcák spontán elfoglalásának, pontos normákat akarunk, így mindnyájan jobb körülmények között dolgozhatunk” - fejtette ki Karim Anszári, a szakszervezet egyik alapítója a Corriere della Sera című olasz napilapnak.

A normák között szerepel az elfogadható alamizsna minimuma, egy rúpia, ami körülbelül 5 forintnak felel meg, a helyek rotálása az utakon és a városokban, a csütörtök, mint szabadnap, amikor a koldusok személyes dolgaikkal is foglalkozhatnak.

A szakszervezet becslése szerint a tagok naponta 150-200 rúpiát (780-1300 forint) is megkereshetnek, ami nem rossz pénz, mivel Indiában az alkalmazottak átlagosan 26 ezer forintnak megfelelő bérért dolgoznak.

Ami a szakszervezet létrehozásával biztosan meg fog szűnni, az a brutalitás: főként a gyerekek elrablása, akiket aztán koldulásra kényszerítenek, valamint a csonkítás.

Az indiai orvosi egyesület néhány hónappal ezelőtt kénytelen volt vizsgálatot indítani, miután egy televízió titokban lefilmezett három orvost, amint amputációt ajánlottak néhány szegénynek, hogy nagyobb szánalmat keltsenek. Az egyik orvos 180 eurónak megfelelő összeget kért egy végtag-csonkításért.

hvg360 Pálúr Krisztina 2025. január. 06. 19:30

„Nem tudtam, mi a baj velem” – sok nő számára jött el a megváltás azzal, hogy kiderült, az ADHD nem válogat a nemek között

Bár úgy tűnhet, hirtelen mindenki figyelemzavarral küzd, a nők a valóságban gyakran aluldiagnosztizáltak és -kezeltek, ha ADHD-ról van szó. Ennek rengeteg oka van, az egyik az, hogy esetükben a tünetek radar alatt maradnak, ők pedig csendben szenvednek, és igyekeznek megküzdeni az elvárásokkal, amelyek az iskolában, majd a munkahelyen, illetve családban nehezednek rájuk.