Richard Lambert a The Daily Telegraph című lapnak úgy nyilatkozott, hogy a tömeges bevándorlás hatással lehet a brit társadalom szövetére, a lakáshelyzetre és az általános brit életformára. Lambert szerint a brit ipar arra törekszik, hogy a szakképzett munkaerő importja helyett állampolgárai szakképzettségét növelje.

Fennáll annak kockázata, hogy Nagy-Britanniában nagyon képzetlen munkaerőállomány alakul ki, márpedig egyértelmű a kapcsolat a szakképzettség, a munkanélküliség, az egészségügy és a bűnözés között - tette hozzá a CBI vezetője. Lambert szerint ezért a kelet-európai munkavállalók következő hulláma előtt Nagy-Britanniának "lélegzetvételnyi szünetet kellene tartania".

"Nem azt mondjuk, hogy eresszék le a sorompót, csak szünetet javasolunk. Úgy gondoljuk, hogy nem lenne szabad szélesre nyitni az ajtót ezen új EU-tagállamok (Románia és Bulgária) előtt, mint ahogyan az legutóbb történt" - tette hozzá Richard Lambert.

A legnagyobb baloldali brit napilap, a The Guardian egy hete megírta, hogy a brit kormány képzettségi szintjük alapján korlátozná a román és a bolgár munkavállalók bevándorlását a két ország EU-csatlakozása után. A bevándorlást ellenző, jobboldali irányultságú brit lobbicsoport, a Migration Watch úgy becsüli, hogy a két ország belépése utáni első húsz hónapban 80 ezer bolgár és 200 ezer román szeretne Nagy-Britanniában munkát vállalni.

A Financial Times, a legnagyobb londoni gazdasági napilap ugyanakkor a kelet-európai munkaerő-beáramlásról összeállított elemzésében azt írta: nem biztos, hogy Románia belépése olyan súlyos munkapiaci hatással jár, amelytől sokan tartanak. Annyi román dolgozik ugyanis már most külföldön, hogy az illetékesek szerint az EU-felvétel után kétséges további jelentős számú munkavállaló beáramlása.

Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely a 2004-es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkapiacát az új tagállamok előtt, lemondva a csatlakozási szerződés által lehetővé tett átmeneti korlátozásokról. A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 5-13 ezer tartós letelepülő érkezik Kelet-Európából. A legutóbbi hivatalos adatok szerint azonban az eddig nyilvántartásba vett munkavállalók száma megközelíti a 450 ezret. Az egyéni vállalkozókkal együtt, akiknek nem kell bejegyeztetniük magukat, a Nagy-Britanniában dolgozó kelet-európai EU-polgárok száma elérheti a 600 ezret.