Átalakítják az érdekegyeztetés képviseleti rendszerét
A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az országos és az ágazati érdekegyeztetésre vonatkozó törvényjavaslatokat. A törvényjavaslatok az intézmények finanszírozásáról is rendelkeznek.
Az országos érdekegyeztetés költségeire a Munkaerőpiaci Alapba befizetett munkaadói és munkavállalói járulék 0,6 százaléka fordítható, az ágazati párbeszéd finanszírozására 0,15 százaléka. Ez körülbelül 1,4 milliárd forint, illetve 350 millió forint jelenleg.
Az országos érdekegyeztetésre vonatkozó javaslat lehetőséget ad arra, hogy egyes érdekképviseletek kikerüljenek az Országos Érdekegyeztető Tanácsból, más, új érdekképviseletek pedig jogosultságot szerezzenek a részvételre. A részvételi feltételek teljesítését az Országos Választási Bizottság ellenőrzi majd, a jelenlegi szereplőknél és az új jelentkezőknél egyaránt.
A szakszervezeti szövetségeknél alapkövetelmény, hogy legalább 4 nemzetgazdasági ágban és 12 alágazatban legyenek tagszervezeteik. Követelmény, hogy legalább 3 régióban vagy 8 megyében képviseltessék magukat. További elvárás, hogy legalább 150 munkáltatónál legyen a szövetségnek tagszervezete. Szükséges az is, hogy a konföderáció tagja legyen az európai szövetségnek.
A munkáltatói érdekképviseletek közül azok vehetnek majd részt az országos érdekegyeztetésben, amelyeknek legalább 2 nemzetgazdasági ágban és 6 alágazatban vannak tagszervezeteik. Feltétel, hogy legalább 10 megyében legyenek jelen területi érdekképviselettel, legalább 1000 vállalkozást képviseljenek, vagy tagságuk legalább 100 ezer dolgozót foglalkoztasson. Itt is feltétel, hogy az érdekképviselt tagja legyen az európai szövetségnek. A feltételek teljesítése érdekében egyes érdekképviseletek koalícióba is léphetnek.
Sokkal bonyolultabb minősítési rendszer alapján szerezhetik meg az ágazati kollektív szerződés megkötésére való jogosultságot az egyes szakszervezetek és munkáltatói érdekképviseletek. Az ágazati párbeszédben bizonyos alapkövetelmények teljesítése esetén konzultációs jelleggel részt vehetnek azok az érdekképviseletek is, amelyek a bonyolult 100 pontos minősítési rendszerben nem érnek el legalább 10 pontot. Sőt azok is, amelyek nem kívánnak részt venni a minősítésben.
A döntési jogosítványhoz viszont szükséges legalább 10 pont. A döntési jogosítványon kívül reprezentatív minősítésre is jogot szereznek azok az érdekképviseletek, amelyek a 10 pontot a nehezebben teljesíthető feltételekkel érik el. A szakszervezeteknél például pontok érhetők el az üzemi tanács megválasztásnál elért eredmények alapján, a szakszervezet taglétszáma szerint, a pontozásnál figyelembe veszik, hogy mennyi dolgozó tartozik kollektív szerződés hatálya alá, tagja-e a szakszervezet az országos érdekegyeztetésben is résztvevő szakszervezeti szövetségnek, illetve nemzetközi szervezetnek.
A munkáltatói érdekképviseleteknél a foglalkoztatottak számát, a nettó árbevételt, a taglétszámot, a kollektív szerződések alá tartozó dolgozói számot, az országos érdekegyeztetésben és a nemzetközi szervezetben való képviseletet veszik figyelembe a törvényjavaslat szerint.