Japán alkalmazott pihenőn. Nagyon kivannak © AP

A visszaesés és csődök által jellemzett évtized után manapság a japán gazdaság újra erőre kap, hála a vállalati kiadások csökkentésének. Ennek emberi ára azonban meredeken nőtt: a hosszabb munkaidő és a nagyobb stressz következményeként mind több japán válik a szó szoros értelmében a munka áldozatává. A jelenség már a második világháborút követő „gazdasági csoda” idején ismert volt, külön szót is alkottak rá: karosi – ez történik, amikor valaki halálra dolgozza magát.

Tavaly április és idén március között a japán egészségügyi-, munka- és szociálisügyi minisztérium rekordszámú, összesen 524 kérelmet kapott túlfeszített munka által okozott halálesetek vagy idegkimerültség címén, ezek közül 121-et öngyilkosságok miatt. A hatóság csak 130 kérelemnek adott helyt. Az elutasított kérelmek között szerepelt Kavada asszonyé is. Matematikai diplomás fiát egy informatikai cég alkalmazta 1996 áprilisában, és gyorsan beosztotta abba a csoportba, amelynek feladata informatikai program kidolgozása volt a Japán Bank számára. „Néhány éve a cég három hónapról egyre csökkentette a szakképzés időtartamát. A felelősöknek nem volt idejük kiképezni a fiatal újoncokat, mert ők maguk is túl voltak terhelve, az átszervezések következtében nőtt az elvégzendő munkamennyiség" – magyarázza Kavada asszony.

Négy hónap után Kavada asszony fia álmatlanságban szenvedett, fizikai és szellemi állapota gyorsan romlott, de a cég nem csökkentette a terhelést. Fia halála után az asszony beperelte a céget, a per még tart. Ugyancsak panaszt tett a munkastandardokkal foglalkozó kormányhivatalnál, kárpótlást igényelve – a hivatal válasza az volt, hogy az öngyilkosság nem állt összefüggésben a fiatalember munkájával. „Miután bepereltem a céget, az egészségügyi szolgálatot hozott létre a szellemi higiéniával kapcsolatos problémákkal való foglalkozásra. Akkor miért nem hajlandó bocsánatot kérni?" – kérdi dühösen Kavada asszony.

Az egy fő által évente teljesített munkaórák száma Japánban a világon a legmagasabbak közé tartozik: 1975 óra, 2,4 százalékkal több, mint az Egyesült Államokban, 28,8 százalékkal több, mint Franciaországban és 29,5 százalékkal több, mint Németországban. A japánok által havonta munkával töltött idő 2 óra 36 perccel nőtt 2001 és 2004 között. A részidős vagy meghatározott időre szóló munkaszerződések száma ugrásszerűen nőtt az elmúlt években, noha Japán hosszú időn át az életre szóló munkahelyek országának számított. A japán alkalmazottak harmada dolgozik ma ilyen bizonytalan, és stresszt okozó munkahelyen.

Nehéz törvényesen bizonyítani, hogy milyen nyomást gyakorolnak a munkaadók alkalmazottaikra annak érdekében, hogy dolgozzanak többet annál, amit az ésszerűség diktál, és a törvények sem nyújtanak ez ellen megfelelő védelmet – mondja Okamura Sikanobu ügyvéd.

Szumioka Takasi pszichológus, aki a munkához kapcsolódó zavarok kezelésére specializálódott, arról számolt be, hogy míg korábban általában a munkanélküliség által megviselt negyven- és ötvenévesekből kerültek ki a betegei, ma főleg a harmincasok közül jönnek, akik fiatalon túl sok energiát fektettek a munkába.