Az idén 278,7 milliárd forint kiadást és bevételt tervezett a Munkaerőpiaci Alap, amiből a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatására 52 milliárd forintot, a munkanélküliek járadékából kikerülők önkormányzati foglalkoztatására, segélyezésére 29,3 milliárd forintot ad át az alap a központi költségvetésnek, míg az európai uniós programok társfinanszírozására 6,6 milliárd forintot biztosít - derül ki a 2005. évi költségvetési törvényből.

Az alap a hagyományos munkaerőpiaci programokra, így a különféle képzési, foglalkoztatási támogatásokra 50 milliárd forintot irányozhat elő. A szakképzési célú kifizetések kerete 21,8 milliárd forint, míg a munkanélküliek járadékára 80,3 milliárd forintot tervezett az alap. A felszámolás alá kerülő cégek dolgozóinak bér- és végkielégítés járandóságára felhasználható bérgarancia kifizetések idei kerete 4,2 milliárd forint. A rehabilitációs célú munkahelyek létrehozását 3,3 milliárd forinttal támogatja az alap. 

Az állami foglalkoztatási szolgálat működtetésére, fejlesztésére 20,7 milliárd forintot biztosít az alap. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek 396 millió forintot ad át az alap, míg a társadalombiztosítási alap részére 730 millió forintot, területkiegyenlítésre pedig 405 millió forintot továbbít. A non-profit szektorban történő munkavállalást 250 millió forinttal támogatja az alap.

Az alap bevételét döntő részben a munkaadók és a munkavállalók e célból fizetett járuléka teszi ki. A tervek szerint ez az idén 230,4 milliárd forint lesz. Ugyancsak jelentős forrás a munkaadók szakképzési hozzájárulása, amiből az idén 23,6 milliárd forint bevételt terveznek. A munkaadói rehabilitációs hozzájárulás előirányzata további 9,9 milliárd forint. Új bevétele lesz az idén az alapnak a vállalkozói járulék, ami 11,2 milliárd forintot tesz ki: ezt az egyéni vállalkozók fizetik annak érdekében, hogy igénybe vehessék az alap szolgáltatásait.

Az alap 1996-ban még 100 milliárd forint alatti kiadással és bevétellel számolt, s csak 2000-ben haladták meg ezek az összegek a 150 milliárd forintot. A 200 milliárd forintos határt 2002-ben lépte át az alap. Az alapba a keresetek bizonyos százalékát kell fizetni munkaadói és munkavállalói járulékként, így az évente magasabb keresetek után több lesz a járulékbevétel, s az alap kiadása is több lehet. A munkaadói járulék jelenleg 3 százalék, a munkavállalói járulék 1 százalék, míg a szakképzési hozzájárulás 1,5 százalék.