A főnökök agya az információs korban is a régi programmal fut
A cégvezetők gyakran a technológia adta lehetőségekkel visszaélve igyekeznek szemmel tartani alkalmazottaikat, nem törődve azzal, hogy mindez visszaveti a dolgozók produktivitását – állítja a Londoni Közgazdasági és Államtudományi Egyetem (LSE) által a napokban közzétett, a munkahelyi bizalom kérdését vizsgáló tanulmány.
A dolgozat szerint az alkalmazottak felügyeletével kapcsolatos régi, rossz beidegződéseiket levetkőzni nem tudó vállalatvezetők sokszor nem megfelelő módon, e-mail, mobiltelefon, vagy SMS segítségével igyekeznek szemmel tartani, illetve szabályozni alkalmazottaikat, holott ezzel hátráltatják őket munkájukban.
„A munkahelyi bizalom jövőbeli szerepe” című tanulmány az elmúlt három év során lebonyolított mintegy 15 terepkutatás tapasztalatait összegzi, kiemelve, hogy a munkavégzés a mai modern viszonyok között egyre kevésbé helyhez kötött, így a cégvezetők számára egyre nehezebben átlátható. Mindez arra készteti a vezetőket, hogy a mobil technológiák segítségével tartsák szemmel alkalmazottaikat – fejti ki Carsten Sorensen, az egyetem kutatója, a tanulmány szerzője. Az alkalmazottak pedig ennek eredményeképpen e-mailek és egyéb üzenetek tömkelegével igyekeznek serénységüket bizonyítani főnökeik előtt.
Sorensen úgy látja, olyan új technológiai megoldások kialakítására volna szükség, amelyek jobban elősegítik a csoportmunkát (az egyéni produktivitást támogató eszközök helyett egyre inkább a csoportmunkát támogató megoldásoknak kellene előtérbe kerülniük), és átláthatóbbá teszik a munkahelyi környezetet, ahol a a bizalom légkörének megteremtése is rendkívül fontos feladat.
A kutató által javasolt új megoldások azonban a nagyobb átláthatóság mellett kisebb személyes szférát engednek a dolgozóknak. Sorensen mindazonáltal úgy véli, a modern világban egyszerűen a munka velejárója, hogy tisztában legyünk vele: mi a többieknek a feladata. Erre azért van szükség, mert a nagyobb átláthatóság magasabb szintre emeli a termelékenységet. Sorensen az adatbányászati eljárások és az időgazdálkodást elősegítő technológiák szerepére is felhívja a figyelmet.
Vannak azonban olyan foglalkozások, amelyek eleve szükségessé teszik az állandó ellenőrzést, nyomon követést. Az ügyvédek például óradíj alapon számláznak, a tehergépjármű-vezetők hollétét pedig globális helymeghatározó rendszerek segítségével lehet nyomon követni. Más foglalkozások esetében ugyanakkor nem annyira az a fontos, hogy megfigyeljük a dolgozót, hanem az is elég, hogy megnézzük, hogyan halad a munkájával. Ennek érdekében pedig újfajta technológiai megoldások kialakítására van szükség – fejti ki a kutató.
