Új foglalkozás: Tartásdíj-detektív
Sok elvált apa nem akarja fizetni a tartásdíjat gyereke után Németországban (sem), s mivel a hatóságoknak tavaly 477 ezer esetben kellett megelőlegezniük a tartásdíjat, Hessen szövetségi állam most több más intézkedés mellett úgy döntött: behajtó céget alkalmaz a díjjal tartozó apák megkeresésére.
Dieter Scholles – ő a Wiesbadenben, a szövetségi állam székhelyén működő tartásdíj-detektív – nem csupán a figyelmeztető levelek és a végrehajtóval való fenyegetőzés eszközét ismeri és alkalmazza. Első sorban igyekszik telefonvégre kapni a nem fizető apákat, és érzelmi húrokat pengetni. „Az Ön gyereke. Nem szereti?" – mondja például. Ilyenkor aztán az apák zavarba jönnek, kibúvókat, kifogásokat keresnek, de rendszerint fizetni kezdenek.
Scholles azon fáradozik, hogy önkéntes fizetésre bírja az adósokat, mert legtöbbjük eskü helyetti nyilatkozatot tett már arról, hogy nem áll módjában fizetni, és ezt követően a nyomás már nem hoz eredményt. Nem ritkán azonban célra vezet, ha Scholles a nem fizető apa édesanyjával beszél: a mama rendszerint intézkedik, s az adós attól kezdve legalább valamennyit fizet, ha nem is az egész tartásdíjat utalja át.
A wiesbadeni hatóságok örömmel nyugtázzák, hogy Scholles a rábízott esetek mintegy 50 százalékában elért valamiféle eredményt, de megjegyzik, hogy nem adták át neki azokat az eseteket, amelyekben az érintettek tartósan olyan keveset keresnek, hogy nem lehet náluk végrehajtani.
Az elmaradt tartásdíjakra megelőlegezett összeg egyedül Hessen tartományban 50 millió eurót (12,5 milliárd forint) tett ki tavaly, és az apák ebből később 9 millió eurót törlesztettek. Egyébként a német hírügynökség jelentése nem véletlenül szól mindig férfiakról: az illetékes hatóságok szerint elenyészően ritka, hogy egy elvált anya maradjon adós a megítélt tartásdíjjal. Bár ebben annak is része van, hogy a válások többségében a gyereket az anyánál helyezik el és az apát kötelezik a tartásdíj fizetésére, vagyis ritka, hogy nőnek kell tartásdíjat fizetnie. (Panoráma)
Scholles azon fáradozik, hogy önkéntes fizetésre bírja az adósokat, mert legtöbbjük eskü helyetti nyilatkozatot tett már arról, hogy nem áll módjában fizetni, és ezt követően a nyomás már nem hoz eredményt. Nem ritkán azonban célra vezet, ha Scholles a nem fizető apa édesanyjával beszél: a mama rendszerint intézkedik, s az adós attól kezdve legalább valamennyit fizet, ha nem is az egész tartásdíjat utalja át.
A wiesbadeni hatóságok örömmel nyugtázzák, hogy Scholles a rábízott esetek mintegy 50 százalékában elért valamiféle eredményt, de megjegyzik, hogy nem adták át neki azokat az eseteket, amelyekben az érintettek tartósan olyan keveset keresnek, hogy nem lehet náluk végrehajtani.
Az elmaradt tartásdíjakra megelőlegezett összeg egyedül Hessen tartományban 50 millió eurót (12,5 milliárd forint) tett ki tavaly, és az apák ebből később 9 millió eurót törlesztettek. Egyébként a német hírügynökség jelentése nem véletlenül szól mindig férfiakról: az illetékes hatóságok szerint elenyészően ritka, hogy egy elvált anya maradjon adós a megítélt tartásdíjjal. Bár ebben annak is része van, hogy a válások többségében a gyereket az anyánál helyezik el és az apát kötelezik a tartásdíj fizetésére, vagyis ritka, hogy nőnek kell tartásdíjat fizetnie. (Panoráma)