Lobbizás a magyar munkaerő szabad áramlásáért
A munkaerő szabad áramlása az Európai Unión belül nem csak jogi, de gazdasági kérdés is, hiszen – a csaltakozók álláspontja szerint – az EU versenyképességét javítaná a korlátozások mérséklése.
A tagállamok versenyképességi ügyekkel foglalkozó tanácsának Gottfried Péter, a Külügyminisztérium integrációs államtitkára hangsúlyozta: nem lehet azt állítani – mint ahogy az EU teszi –, hogy az unión belüli négy alapszabadság érvényesülése – a tőke, az áruk, a személyek és a szolgáltatások szabad áramlása –, azaz az egységes belső piac működése milyen hasznos az EU gazdasági fejlesztése szempontjából, miközben éppen az egyik ilyen alapszabadságot, a munkaerő szabad vándorlását akarják akadályozni a szervezet bővülése után egy ideig.
Az államtitkár elmondta, hogy a tanácskozáson a lengyel, a szlovén, az észt és a cseh küldöttek is csatlakoztak ehhez az érveléshez. Vagyis a május 1-jén belépő új tagországok megpróbálnak az utolsó pillanatig érvelni a munkaerőpiaci korlátozások enyhítése érdekében.
Gottfried úgy vélte, hogy a munkaerő áramlásának korlátozása alapján a jelenlegi tagállamok öt különböző kategóriába oszthatók. Az elsőbe Írország és Nagy-Britannia tartozik: ők azt mondják, hogy nem baj, ha jönnek a kelet-közép-európai munkavállalók, csak ne éljenek vissza a szociális ellátórendszerekkel (azaz például ne a munkanélküli segélyek felvétele végett érkezzenek hozzájuk), ezért a szociális ellátást az esetükben feltételekhez kötik.
A második kategóriába azok az országok tartoznak (dánok, svédek), amelyek beengedik az új munkavállalókat, de ellenőrizni akarják, hogy azok ne a többieknél alacsonyabb bérekért dolgozzanak, ezzel aláásva a helyi munkabérszintet. Hollandia a harmadik eset: nem csak kvótákat szab az újonnan csatlakozó országok számára, de azt is megmondja, hogy olyan állások betöltésére jöhetnek csak az országba, amelyekre nincs holland vállalkozó. Gottfied kijelentette, hogy a magyar álláspont szerint ez a rendelkezés egyáltalán nem az integráció irányába mutat.
A negyedik kategória Németország és Ausztria, amelyek egy adott kvótán belül kiszámítható piacrajutást engedélyeznek. Végül jön az összes többi EU-ország, amelyek nem indokolták döntésüket, csak annyit közöltek, hogy élni akarnak a csatlakozási szerződés nyújtotta korlátozási lehetőségekkel. Gottfried szerint Magyarország számára a brit és az ír álláspont elfogadhatónak tűnik, de az összes többi országnál a kormány az álláspont módosítása, a munkaerő szabad áramlását korlátozó lépések felülvizsgálata érdekében lobbizik.
A versenyképességi tanács ülésén egyébként alapvetően a március végi, hagyományosan gazdasági kérdésekkel foglalkozó EU-csúcs előkészítésével foglalkoztak. A résztvevők megállapították: úgy tűnik, Európában végre gyorsul a gazdasági növekedés. Ennek két fő okát a világgazdasági környezet javulásában, valamint a bővítés várható kedvező hatásaiban látták. (MTI)
Az államtitkár elmondta, hogy a tanácskozáson a lengyel, a szlovén, az észt és a cseh küldöttek is csatlakoztak ehhez az érveléshez. Vagyis a május 1-jén belépő új tagországok megpróbálnak az utolsó pillanatig érvelni a munkaerőpiaci korlátozások enyhítése érdekében.
Gottfried úgy vélte, hogy a munkaerő áramlásának korlátozása alapján a jelenlegi tagállamok öt különböző kategóriába oszthatók. Az elsőbe Írország és Nagy-Britannia tartozik: ők azt mondják, hogy nem baj, ha jönnek a kelet-közép-európai munkavállalók, csak ne éljenek vissza a szociális ellátórendszerekkel (azaz például ne a munkanélküli segélyek felvétele végett érkezzenek hozzájuk), ezért a szociális ellátást az esetükben feltételekhez kötik.
A második kategóriába azok az országok tartoznak (dánok, svédek), amelyek beengedik az új munkavállalókat, de ellenőrizni akarják, hogy azok ne a többieknél alacsonyabb bérekért dolgozzanak, ezzel aláásva a helyi munkabérszintet. Hollandia a harmadik eset: nem csak kvótákat szab az újonnan csatlakozó országok számára, de azt is megmondja, hogy olyan állások betöltésére jöhetnek csak az országba, amelyekre nincs holland vállalkozó. Gottfied kijelentette, hogy a magyar álláspont szerint ez a rendelkezés egyáltalán nem az integráció irányába mutat.
A negyedik kategória Németország és Ausztria, amelyek egy adott kvótán belül kiszámítható piacrajutást engedélyeznek. Végül jön az összes többi EU-ország, amelyek nem indokolták döntésüket, csak annyit közöltek, hogy élni akarnak a csatlakozási szerződés nyújtotta korlátozási lehetőségekkel. Gottfried szerint Magyarország számára a brit és az ír álláspont elfogadhatónak tűnik, de az összes többi országnál a kormány az álláspont módosítása, a munkaerő szabad áramlását korlátozó lépések felülvizsgálata érdekében lobbizik.
A versenyképességi tanács ülésén egyébként alapvetően a március végi, hagyományosan gazdasági kérdésekkel foglalkozó EU-csúcs előkészítésével foglalkoztak. A résztvevők megállapították: úgy tűnik, Európában végre gyorsul a gazdasági növekedés. Ennek két fő okát a világgazdasági környezet javulásában, valamint a bővítés várható kedvező hatásaiban látták. (MTI)
