A brit üzleti lap „Magyarország megtorló korlátozásokat vezet be az EU-val szemben" címmel megjelent írása idézi Margot Wallströmöt, a bizottság környezetvédelmi biztosát, aki ügyvezető jelleggel a foglalkoztatási és szociális ügyeket is gondozza, és aki azt mondta, hogy írásban fogja kérni a tagországoktól terveik pontos ismertetését. „Mindannyiunk felelőssége, hogy ez az egész ne fajuljon el, s gondoskodni kell róla, hogy az ügy ne váljon érzelmileg túlfűtötté” – mondta Wallström.



Mary Coughlan ír szociálisügyi miniszter a soros ír EU-elnökség nevében nyilatkozva ugyanakkor azt mondta: nem tartja megtorló jellegűnek a magyar lépést, mert a csatlakozási szerződés alapján a jelenlegi és az új tagországoknak egyaránt törvényes lehetőségük van átmeneti intézkedések bevezetésére. „A csatlakozó országoknak is jogukban áll hangot adni aggályaiknak” – mondta az ír kormánytisztviselő a Financial Times szerint.



A brit napilap idézi Tóth Tamás magyar külügyminisztériumi szóvivőt is, aki szerint (a munkaerőpiaci korlátozások) az EU versenyképességének fognak ártani: „Európa nem a megfelelő irányba halad” – hangsúlyozta a szóvivő.



Akar László, a Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója szerint azonban a magyar intézkedések politikai jellegűek, amelyeknek jó eséllyel nem lesz tényleges hatása a magyar munkaerőpiacra. Akar László a lapnak azt mondta, hogy valószínűleg nagyon kevesen fognak munkát keresni a gazdag nyugat-európai országokból a keleti tagállamokban. A szakértő szerint a magyar intézkedés jelképes jellege miatt azok a nyugati vezetők, akik máris a térségben dolgoznak – például multinacionális vállalatoknál –, gond nélkül meg tudják majd hosszabbítani munkavállalási engedélyüket. (MTI)