Kevesebb jelentkező volt tavaly a külföldi munkára
Tavaly kétezer magyar vendégmunkás vállalhatott volna munkát Németországban a két kormány közötti egyezmény alapján, de csak 638 pályázat érkezett a szervezésben közreműködő Foglalkoztatási Hivatalhoz.
A korábbi években általában ezer feletti volt a pályázók száma, volt, amikor 1500 pályázó jelentkezett – mondta Kovács Géza, a Foglalkoztatási Hivatal osztályvezetője. Szerinte tavaly azért jelentkeztek ilyen kevesen, mert a németországi munkaerőpiaci gondok miatt az ottani munkaügyi szervezet már nem vállalta, hogy munkát keres valamennyi pályázónak.
Korábban azoknak, akik egyénileg nem szereztek őket fogadó munkaadót, a német hivatal szervezte meg a munkavállalást. Ez azonban már megszűnt, s csak azoknak adnak így munkalehetőséget, akik a német hivatal munkatársaival megtartott személyes beszélgetésen eleget tettek a németnyelv-ismeretre, szakmai jártasságra vonatkozó követelményeknek.
A pályázók száma azért is csökken Kovács Géza szerint, mert azok a munkavállalók, akik már kimerítették az egyéves lehetőséget, amely eddig egyszer fél évre volt meghosszabbítható, újra már nem adhatnak be pályázatot. Ez voltaképpen a német munkaadóknak is kedvezőtlen, mert nem alkalmazhatnak a német nyelvet már jobban megismerő, a német viszonyokhoz alkalmazkodó, tapasztalatokat szerzett magyar dolgozókat. De kedvezőtlen ez azoknak is, akik korábban már kihasználták az egyéves munkavállalási lehetőséget, s most a tapasztalatok alapján szívesen jelentkeznének újból.
Kovács Géza elmondta, hogy már többször javasolták a német partnernek: bizonyos időszak letelte után ismét adjanak munkavállalási lehetőséget a magyaroknak. Az idei keretszámról még nem egyeztek meg, de valószínű, hogy a kétezres kvóta marad fenn. Az uniós csatlakozási megállapodás szerint a tagországoknak legalább a korábbi munkavállalási lehetőségeket fenn kell tartaniuk az új tagok számára, tehát a kétezres kvóta ennek alapján nem csökkenhet. Bár az idei keretszám még nem ismert, már 47 pályázatot továbbítottak a német partnernek.
Ezt a foglalkoztatási formát a 18-40 év közöttiek választhatják, s természetesen feltétel a szakképzettség és a munkakör betöltéséhez szükséges szintű német nyelvtudás. A pályázók fele általában a vendéglátóiparban kíván elhelyezkedni, a másik fele különféle más szakmákban. Nem kormányközi egyezmény, hanem a két munkaügyi szervezet egyezsége alapján a német igények szerinti számban szezonmunkán is részt vehetnek magyarok Németországban.
Tavaly a német munkaerőpiaci viszonyok alapján a szezonmunkára kevesebb magyar munkavállalót fogadtak, mint a korábbi években. A tapasztalatok szerint általában négyezer-ötezer magyar vehetett részt a 3 hónapos szezonmunkán, 2003-ban viszont 3832-en kaptak ilyen lehetőséget. Erre a munkavégzésre akár minden évben jelentkezhet ugyanaz a munkavállaló. Már az idei szezonmunkára is 600 magyart tartanak nyilván a hivatalban.
Számottevő az ausztriai munkavállalási lehetőség is, hiszen 2003-ban a korábbi év 900-as limitje helyett 1600-as keretet lehetett kitölteni. A földrajzi közelség miatt ezt a keretet ugyanúgy, mint a korábbi években, teljes mértékben kitöltötték a magyarok, akik számára kikötés a 18-35 éves kor, s ugyancsak előírás a szakképesítés és a nyelvtudás. A lehetőség szintén egyéves időszakra szól, és eddig fél évvel volt meghosszabbítható.
Kovács Géza elmondta, hogy Ausztriában jelentős szerepet töltenek be az ingázók. Tavaly már 1700-ra emelték az ingázók keretszámát, s ezt is teljes mértékben kitöltötték a magyarok. E lehetőség hat hónapra szól, de meghosszabbítható. Az ingázás érhetően a határ menti térségekben népszerű.
A többi országban kisebbek a keretszámok, s az érdeklődés is nagyon mérsékelt. Így például Franciaország 300-as keretet ad a 18-35 éves szakembereknek egyéves munkavállalásra, de 2003-ban is csak hatan jelentkeztek erre a lehetőségre. A luxemburgi húszas keretszámot is csak néhányan veszik igénybe.
Kovács Géza utalt rá, hogy Hollandiában is megvan a lehetőség a munkavállásra, de ennek megszervezésében nem vesz részt a Foglalkoztatási Hivatal. Az összes, Hollandiában dolgozó magyar száma ezer körülire tehető, de csak egy részük olyan, aki az egyezmény alapján vállal munkát fél évre Hollandiában.
Az európai uniós csatlakozást követően valószínűleg a keretszámokat meghatározó országok felülvizsgálják az egyéves, illetve fél évvel meghosszabbítható munkavállalási intervallumot. A csatlakozási egyezmény alapján ugyanis abban az országban, ahol az új tagállamok munkavállalója a csatlakozás napjától számítva, vagy azt követően egy évet szabályos munkavállalási engedéllyel dolgozott, ott a továbbiakban is biztosítani kell számára a szabad munkavállalási lehetőséget.
Szlovákiával is van csereegyezmény. Ennek keretszámát a 2002-es 1600-ról a múlt évben 2000-re emelték. A csereegyezmény alapján a magyarok közül csak néhányan vállalnak munkát Szlovákiában, a szlovákok viszont – főként a magyar nemzetiségűek – teljes mértékben kihasználják e munkavállalási lehetőséget. Általában a dunántúli munkaerőhiánnyal küzdő cégek alkalmazzák szívesen a jól képzett szlovákiai magyar nemzetiségű munkavállalókat. (MTI)
Korábban azoknak, akik egyénileg nem szereztek őket fogadó munkaadót, a német hivatal szervezte meg a munkavállalást. Ez azonban már megszűnt, s csak azoknak adnak így munkalehetőséget, akik a német hivatal munkatársaival megtartott személyes beszélgetésen eleget tettek a németnyelv-ismeretre, szakmai jártasságra vonatkozó követelményeknek.
A pályázók száma azért is csökken Kovács Géza szerint, mert azok a munkavállalók, akik már kimerítették az egyéves lehetőséget, amely eddig egyszer fél évre volt meghosszabbítható, újra már nem adhatnak be pályázatot. Ez voltaképpen a német munkaadóknak is kedvezőtlen, mert nem alkalmazhatnak a német nyelvet már jobban megismerő, a német viszonyokhoz alkalmazkodó, tapasztalatokat szerzett magyar dolgozókat. De kedvezőtlen ez azoknak is, akik korábban már kihasználták az egyéves munkavállalási lehetőséget, s most a tapasztalatok alapján szívesen jelentkeznének újból.
Kovács Géza elmondta, hogy már többször javasolták a német partnernek: bizonyos időszak letelte után ismét adjanak munkavállalási lehetőséget a magyaroknak. Az idei keretszámról még nem egyeztek meg, de valószínű, hogy a kétezres kvóta marad fenn. Az uniós csatlakozási megállapodás szerint a tagországoknak legalább a korábbi munkavállalási lehetőségeket fenn kell tartaniuk az új tagok számára, tehát a kétezres kvóta ennek alapján nem csökkenhet. Bár az idei keretszám még nem ismert, már 47 pályázatot továbbítottak a német partnernek.
Ezt a foglalkoztatási formát a 18-40 év közöttiek választhatják, s természetesen feltétel a szakképzettség és a munkakör betöltéséhez szükséges szintű német nyelvtudás. A pályázók fele általában a vendéglátóiparban kíván elhelyezkedni, a másik fele különféle más szakmákban. Nem kormányközi egyezmény, hanem a két munkaügyi szervezet egyezsége alapján a német igények szerinti számban szezonmunkán is részt vehetnek magyarok Németországban.
Tavaly a német munkaerőpiaci viszonyok alapján a szezonmunkára kevesebb magyar munkavállalót fogadtak, mint a korábbi években. A tapasztalatok szerint általában négyezer-ötezer magyar vehetett részt a 3 hónapos szezonmunkán, 2003-ban viszont 3832-en kaptak ilyen lehetőséget. Erre a munkavégzésre akár minden évben jelentkezhet ugyanaz a munkavállaló. Már az idei szezonmunkára is 600 magyart tartanak nyilván a hivatalban.
Számottevő az ausztriai munkavállalási lehetőség is, hiszen 2003-ban a korábbi év 900-as limitje helyett 1600-as keretet lehetett kitölteni. A földrajzi közelség miatt ezt a keretet ugyanúgy, mint a korábbi években, teljes mértékben kitöltötték a magyarok, akik számára kikötés a 18-35 éves kor, s ugyancsak előírás a szakképesítés és a nyelvtudás. A lehetőség szintén egyéves időszakra szól, és eddig fél évvel volt meghosszabbítható.
Kovács Géza elmondta, hogy Ausztriában jelentős szerepet töltenek be az ingázók. Tavaly már 1700-ra emelték az ingázók keretszámát, s ezt is teljes mértékben kitöltötték a magyarok. E lehetőség hat hónapra szól, de meghosszabbítható. Az ingázás érhetően a határ menti térségekben népszerű.
A többi országban kisebbek a keretszámok, s az érdeklődés is nagyon mérsékelt. Így például Franciaország 300-as keretet ad a 18-35 éves szakembereknek egyéves munkavállalásra, de 2003-ban is csak hatan jelentkeztek erre a lehetőségre. A luxemburgi húszas keretszámot is csak néhányan veszik igénybe.
Kovács Géza utalt rá, hogy Hollandiában is megvan a lehetőség a munkavállásra, de ennek megszervezésében nem vesz részt a Foglalkoztatási Hivatal. Az összes, Hollandiában dolgozó magyar száma ezer körülire tehető, de csak egy részük olyan, aki az egyezmény alapján vállal munkát fél évre Hollandiában.
Az európai uniós csatlakozást követően valószínűleg a keretszámokat meghatározó országok felülvizsgálják az egyéves, illetve fél évvel meghosszabbítható munkavállalási intervallumot. A csatlakozási egyezmény alapján ugyanis abban az országban, ahol az új tagállamok munkavállalója a csatlakozás napjától számítva, vagy azt követően egy évet szabályos munkavállalási engedéllyel dolgozott, ott a továbbiakban is biztosítani kell számára a szabad munkavállalási lehetőséget.
Szlovákiával is van csereegyezmény. Ennek keretszámát a 2002-es 1600-ról a múlt évben 2000-re emelték. A csereegyezmény alapján a magyarok közül csak néhányan vállalnak munkát Szlovákiában, a szlovákok viszont – főként a magyar nemzetiségűek – teljes mértékben kihasználják e munkavállalási lehetőséget. Általában a dunántúli munkaerőhiánnyal küzdő cégek alkalmazzák szívesen a jól képzett szlovákiai magyar nemzetiségű munkavállalókat. (MTI)
