Ágazati párbeszéd Magyarországon
Eddig 12 ágazatban, 7 alágazatban és 1 szakágazatban alakultak meg az EU-konform párbeszéd bizottságok. További 3 ágazatban, 6 alágazatban pedig a szociális partnerek írásbeli nyilatkozatot tettek a bizottság megalakításáról.
Az ágazati párbeszéd bizottságok a munkavállalói és munkaadói képviseletek közötti, egymást kölcsönösen tárgyaló partnernek elismerő, a testület megalakulását kimondó szerződésével jönnek létre, majd a minisztériumban regisztrálják a középszintű fórumot. Jelenleg még nem vonatkoznak jogszabályok a középszintű érdekegyeztetés intézményére, ezek előkészítése folyamatban van a szaktárcánál.
Jogszabályban szükséges majd rendezni a bizottságokban való részvétel szabályait, a reprezentativitási kritériumokat, az ágazati kollektív szerződés megkötésének jogosultságát, az ágazati kollektív szerződés kiterjesztésének lehetőségét, valamint azt, hogy miként köthetők ilyen szerződések a közszférában. Az ágazati párbeszéd bizottságok elősegítik a szociális partnerek közötti középszintű párbeszédet, az ágazati kollektív szerződések megkötését, kiterjesztését. A szociális partnerek megvitathatják az ágazati kérdéseket, közös akciókat indíthatnak. Az adminisztratív, szervezési, információs ügyeinek intézésére a bizottságok titkárságokat hoznak létre.
Az ágazati párbeszéd bizottságok tárgyalásait, üléseit a szavazati joggal nem rendelkező elnök vezeti. Az elnök feladata a bizottság képviselete, illetve közreműködés a bizottság egyes oldalai között fennálló konfliktusok megoldásában.
Az elnök pártatlan személy kell hogy legyen, nem lehet tagja az egyik oldal tárgyalócsoportjának sem. Általában a társadalmi párbeszédben járatos személyt választanak erre a feladata, aki szakmailag elismert, köztiszteletben álló, s a munkavállalói, valamint a munkaadói érdekképviseletek egyaránt elfogadják. Az elnököt a bizottság javaslata alapján a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter nevezi ki, a kormányzat által biztosított tiszteletdíjban részesül tevékenységéért. Az elnököt munkájában a bizottság munkavállalói és munkaadói oldalának egy-egy választott ügyvivője segíti, akik egyben a bizottság alelnökei is. Amennyiben a bizottság nem választ elnököt a testület munkáját egy-egy, az oldalak által delegált társelnök irányítja.
A magyar szociális partnerek az illetékes európai uniós közösségi szintű ágazati szövetségeken keresztül vehetnek részt az európai ágazati párbeszéd bizottságok munkájában. Bekapcsolódásuk ebbe a tevékenységbe lehetővé teszi, hogy érdekeiknek közösségi szinten adjanak hangot, részt vegyenek az Európai Unió ágazati politikájának formálásában. Az agrár, a vendéglátó ipari, a villamosenergia-ipari ágazati párbeszéd bizottság már részese ennek a közösségi szintű együttműködésnek. A többi már megalakult, illetve tervezett bizottság is keresi a kapcsolatot a közösségi fórumokkal. (MTI)
Jogszabályban szükséges majd rendezni a bizottságokban való részvétel szabályait, a reprezentativitási kritériumokat, az ágazati kollektív szerződés megkötésének jogosultságát, az ágazati kollektív szerződés kiterjesztésének lehetőségét, valamint azt, hogy miként köthetők ilyen szerződések a közszférában. Az ágazati párbeszéd bizottságok elősegítik a szociális partnerek közötti középszintű párbeszédet, az ágazati kollektív szerződések megkötését, kiterjesztését. A szociális partnerek megvitathatják az ágazati kérdéseket, közös akciókat indíthatnak. Az adminisztratív, szervezési, információs ügyeinek intézésére a bizottságok titkárságokat hoznak létre.
Az ágazati párbeszéd bizottságok tárgyalásait, üléseit a szavazati joggal nem rendelkező elnök vezeti. Az elnök feladata a bizottság képviselete, illetve közreműködés a bizottság egyes oldalai között fennálló konfliktusok megoldásában.
Az elnök pártatlan személy kell hogy legyen, nem lehet tagja az egyik oldal tárgyalócsoportjának sem. Általában a társadalmi párbeszédben járatos személyt választanak erre a feladata, aki szakmailag elismert, köztiszteletben álló, s a munkavállalói, valamint a munkaadói érdekképviseletek egyaránt elfogadják. Az elnököt a bizottság javaslata alapján a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter nevezi ki, a kormányzat által biztosított tiszteletdíjban részesül tevékenységéért. Az elnököt munkájában a bizottság munkavállalói és munkaadói oldalának egy-egy választott ügyvivője segíti, akik egyben a bizottság alelnökei is. Amennyiben a bizottság nem választ elnököt a testület munkáját egy-egy, az oldalak által delegált társelnök irányítja.
A magyar szociális partnerek az illetékes európai uniós közösségi szintű ágazati szövetségeken keresztül vehetnek részt az európai ágazati párbeszéd bizottságok munkájában. Bekapcsolódásuk ebbe a tevékenységbe lehetővé teszi, hogy érdekeiknek közösségi szinten adjanak hangot, részt vegyenek az Európai Unió ágazati politikájának formálásában. Az agrár, a vendéglátó ipari, a villamosenergia-ipari ágazati párbeszéd bizottság már részese ennek a közösségi szintű együttműködésnek. A többi már megalakult, illetve tervezett bizottság is keresi a kapcsolatot a közösségi fórumokkal. (MTI)
