Egymillióval kellene növelnünk a foglalkoztatottak számát az EU-stratégia betartásához
A magyar kormány egyik legfontosabb foglalkoztatáspolitikai célja és feladata a foglalkoztatási ráta emelése - állapítja meg a több tárca által az Európai Unióval való együttműködés keretében készített követő jelentés.
Ez összhangban van az Európai Foglalkoztatási Stratégia azon célkitűzésével, hogy az Európai Unió foglalkoztatási szintje 2010-ig érje el a 70 százalékot. Jelenleg ez 64 százalék a közösség átlagában, a magyarországi mutató pedig 56 százalékos. Az elemzés rámutat, hogy a 70 százalékos foglalkoztatási ráta gyakorlatilag teljes körű foglalkoztatottságot jelent majd. Ehhez 1 millióval, 14 százalékkal kell bővíteni a foglalkoztatottak számát. A foglalkoztatási ráta növeléséhez javítani kell a munkaerő-piaci rugalmasság javítása, illetve a foglalkoztatás-barát környezet biztosítása.
A fenntartható növekedéshez, a gazdasági versenyképesség javításához, a tudásalapú gazdaság követelményeinek teljesítéséhez is nélkülözhetetlen a humán tőke fejlesztése. Szükséges még a foglalkoztatottság növelését elősegítő hatékonyabb szolgáltatási rendszer, a rugalmasabb munkaerőpiac kialakítása. Meg kell erősíteni a foglalkoztatás intézményrendszerét és jogi kereteit is – jegyzi meg a követő jelentés. A munkaerő lényegesen nagyobb munkaerő-piaci részvételét feltételezi a gazdaság és a versenyképesség növekedése, a társadalombiztosítási rendszer fenntarthatósága is. Az elemzés ezért a munkaerőpiac kínálati és keresleti oldalán egyaránt intézkedéseket tart szükségesnek.
A foglalkoztatási ráta növelése a munkaerőpiac keresleti oldaláról új munkahelyek létrehozását feltételezi. Ehhez szükséges a külföldi működőtőke-vonzás további erősítése, a munkaerőköltségek fokozatos csökkentése, a kis- és középvállalkozások foglalkoztatási lehetőségeinek erősítése, a kisebb munkáltatók biztonságát erősítő stabil pénzügyi és jogi környezet kialakítása.
Az új munkahelyek létesítésében a jelentés szerint különösen a szolgáltató szektornak vannak nagy lehetőségei. A kormány célja, hogy garantálja e lehetőségek jobb kihasználását. Ehhez járulhat hozzá az új tevékenységek, munkavégzési formák ösztönzése, például a szociális gondoskodás területén. Ezek a tevékenységek egyrészt közvetlenül munkát adnak, másrészt elősegítik azok munkaerő-piaci részvételét is, akik addig családi kötelezettségeik miatt nem tudtak munkát vállalni.
A munkahelykínálat bővítése érdekében valamennyi gazdasági hátrányt nem okozó eszközzel elő kell segíteni a meglévő munkahelyek fenntartását. Ennek feltétele a kiszámítható gazdasági környezet, a betartható és stabil szabályok rendszere, a jó hatékonyságú átképzés. A létszámleépítéseknél olyan intézkedések szükségesek, melyek szavatolják a leépítendő munkaerő átképzését és elhelyezkedését egy új munkahelyen.
A munkaerő-kínálat oldaláról a foglalkoztatás bővítését a munkanélküliek munkába állításának elősegítésével, a munkaerőpiacról kiszorult inaktív népesség munkaerőpiacra való visszatérésének ösztönzésével kell elérni. Ezt célozzák majd a személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatások. Ahhoz, hogy a munkavállalók folyamatosan megújíthassák ismereteiket a munkaerőpiac igényeihez igazodó képzési, továbbképzési, átképzési programokra van szükség mindenki által elérhető módon. Az egyes foglalkozási ágakban, régiókban jelentkező munkaerőhiány csökkentése érdekében elő kellene segíteni a munkavállalók szakmai és területi mobilitását.
A követő jelentés hangsúlyozza, hogy a társadalmi beilleszkedés elősegítésében a szegénység leküzdésében is fontos szerepe van a foglalkoztatásnak. A társadalmi kirekesztődés elleni küzdelemnek ezért elsősorban a munkaerő-piaci részvétel elősegítésén kell alapulnia. (MTI)
A fenntartható növekedéshez, a gazdasági versenyképesség javításához, a tudásalapú gazdaság követelményeinek teljesítéséhez is nélkülözhetetlen a humán tőke fejlesztése. Szükséges még a foglalkoztatottság növelését elősegítő hatékonyabb szolgáltatási rendszer, a rugalmasabb munkaerőpiac kialakítása. Meg kell erősíteni a foglalkoztatás intézményrendszerét és jogi kereteit is – jegyzi meg a követő jelentés. A munkaerő lényegesen nagyobb munkaerő-piaci részvételét feltételezi a gazdaság és a versenyképesség növekedése, a társadalombiztosítási rendszer fenntarthatósága is. Az elemzés ezért a munkaerőpiac kínálati és keresleti oldalán egyaránt intézkedéseket tart szükségesnek.
A foglalkoztatási ráta növelése a munkaerőpiac keresleti oldaláról új munkahelyek létrehozását feltételezi. Ehhez szükséges a külföldi működőtőke-vonzás további erősítése, a munkaerőköltségek fokozatos csökkentése, a kis- és középvállalkozások foglalkoztatási lehetőségeinek erősítése, a kisebb munkáltatók biztonságát erősítő stabil pénzügyi és jogi környezet kialakítása.
Az új munkahelyek létesítésében a jelentés szerint különösen a szolgáltató szektornak vannak nagy lehetőségei. A kormány célja, hogy garantálja e lehetőségek jobb kihasználását. Ehhez járulhat hozzá az új tevékenységek, munkavégzési formák ösztönzése, például a szociális gondoskodás területén. Ezek a tevékenységek egyrészt közvetlenül munkát adnak, másrészt elősegítik azok munkaerő-piaci részvételét is, akik addig családi kötelezettségeik miatt nem tudtak munkát vállalni.
A munkahelykínálat bővítése érdekében valamennyi gazdasági hátrányt nem okozó eszközzel elő kell segíteni a meglévő munkahelyek fenntartását. Ennek feltétele a kiszámítható gazdasági környezet, a betartható és stabil szabályok rendszere, a jó hatékonyságú átképzés. A létszámleépítéseknél olyan intézkedések szükségesek, melyek szavatolják a leépítendő munkaerő átképzését és elhelyezkedését egy új munkahelyen.
A munkaerő-kínálat oldaláról a foglalkoztatás bővítését a munkanélküliek munkába állításának elősegítésével, a munkaerőpiacról kiszorult inaktív népesség munkaerőpiacra való visszatérésének ösztönzésével kell elérni. Ezt célozzák majd a személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatások. Ahhoz, hogy a munkavállalók folyamatosan megújíthassák ismereteiket a munkaerőpiac igényeihez igazodó képzési, továbbképzési, átképzési programokra van szükség mindenki által elérhető módon. Az egyes foglalkozási ágakban, régiókban jelentkező munkaerőhiány csökkentése érdekében elő kellene segíteni a munkavállalók szakmai és területi mobilitását.
A követő jelentés hangsúlyozza, hogy a társadalmi beilleszkedés elősegítésében a szegénység leküzdésében is fontos szerepe van a foglalkoztatásnak. A társadalmi kirekesztődés elleni küzdelemnek ezért elsősorban a munkaerő-piaci részvétel elősegítésén kell alapulnia. (MTI)
