Csoportos létszámcsökkentés az EU-ban
Az Európai Unió (EU) irányelvei - amelyeknek a magyar szabályozás is megfelel - tartalmaznak megkötéseket a munkáltatók számára a csoportos létszámcsökkentések bejelentését, menetét illetően, ám nem ír elő részleteket – például fizetési kötelezettséget – ezek szabályozása, mértéke és feltételei a tagállamok hatáskörébe tartoznak.
Az irányelv szerint a munkáltató valamennyi tervezett csoportos létszámcsökkentést köteles írásban bejelenteni az illetékes hatóságnak, általában a foglalkoztatást felügyelő munkaügyi hivatalnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell minden szükséges adatot a létszámcsökkentésről, a munkavállalók képviselőivel történő konzultációról.
Mint a Külügyminisztérium tájékoztatója emlékeztet, a csoportos létszámcsökkentésről szóló 75/129/EGK irányelv volt az első munkajogi tárgyú irányelv. Az irányelv szabályai nem érintik azokat a szabályokat, amelyek a tagállamokban védik a munkavállalókat munkaviszonyuk megszüntetése esetén.
A modern munkajogi szabályok – ahogy a magyar Munka Törvénykönyve is – részletesen szabályozzák a munkáltató ilyen megszüntető nyilatkozatát, és tekintettel vannak a munkavállalók szociális érdekeire.
Az EU irányelv azonban nem ír elő munkaviszony-megszüntetési tilalmat a munkáltatónak, nem ír elő fizetési kötelezettséget stb., ezek szabályozása, mértéke és feltételei tagállami hatáskörbe tartoznak. Az irányelv azt szabályozza, hogy ha egyszerre nagyobb számú munkavállalót érint a munkáltató ilyen intézkedése, erre a tagállamoknak megfelelő eljárást kell előírniuk, amit a munkáltatóknak követniük kell.
Az irányelv szabályozza a csoportos létszámcsökkentés menetét: a munkáltató valamennyi tervezett csoportos létszámcsökkentést köteles írásban bejelenteni az illetékes hatóságnak, amely országonként változó, általában a foglalkoztatást felügyelő munkaügyi hivatal. A bejelentésnek tartalmaznia kell minden szükséges adatot a létszámcsökkentésről, valamint a munkavállalók képviselőivel történő konzultációról. A munkaadó köteles átadni a bejelentés másolatát a munkavállalók képviselőinek, akik észrevételeikkel szintén az illetékes hatósághoz fordulhatnak.
A hatóságnak bejelentett csoportos létszámcsökkentés legkorábban 30 nappal a bejelentés megtétele után lép hatályba, és az egyes felmondások tekintetében a felmondási időre vonatkozó munkajogi szabályokat kell alkalmazni. Ez alatt az illetékes hatóságnak megoldást kell keresnie a tervezett csoportos létszámcsökkentés miatt felmerülő problémákra.
Ha az eredeti határidő 60 napnál rövidebb, a tagállamok a hatóságot feljogosíthatják arra, hogy azt a bejelentés megtételétől számított 60 napig meghosszabbítsa, ha fennáll annak a veszélye, hogy a csoportos létszámcsökkentés következtében jelentkező feladatokat nem lehet az eredeti határidőn belül megoldani. A tagállamok az illetékes hatóságot további hosszabbításra is feljogosíthatják. Lényeges azonban, hogy a határidő meghosszabbítását a határidők lejárta előtt közölni kell a munkaadóval, és azt meg kell indokolni.
A magyar Munka Törvénykönyve az irányelv 1. cikkelyének megfelelően - a munkavállalók eltérő számára és ebből következően a létszámcsökkentés mértékének eltérő hatásaira tekintettel - az elbocsátás „lépcsőzetes" fogalom-meghatározását tartalmazza. Az Mt. tartalmazza a tájékoztatási és konzultációs mechanizmust, a munkaügyi központban való bejelentési kötelezettséget, valamint a felmondásokkal kapcsolatos határidő szabályait is. (MTI)
Mint a Külügyminisztérium tájékoztatója emlékeztet, a csoportos létszámcsökkentésről szóló 75/129/EGK irányelv volt az első munkajogi tárgyú irányelv. Az irányelv szabályai nem érintik azokat a szabályokat, amelyek a tagállamokban védik a munkavállalókat munkaviszonyuk megszüntetése esetén.
A modern munkajogi szabályok – ahogy a magyar Munka Törvénykönyve is – részletesen szabályozzák a munkáltató ilyen megszüntető nyilatkozatát, és tekintettel vannak a munkavállalók szociális érdekeire.
Az EU irányelv azonban nem ír elő munkaviszony-megszüntetési tilalmat a munkáltatónak, nem ír elő fizetési kötelezettséget stb., ezek szabályozása, mértéke és feltételei tagállami hatáskörbe tartoznak. Az irányelv azt szabályozza, hogy ha egyszerre nagyobb számú munkavállalót érint a munkáltató ilyen intézkedése, erre a tagállamoknak megfelelő eljárást kell előírniuk, amit a munkáltatóknak követniük kell.
Az irányelv szabályozza a csoportos létszámcsökkentés menetét: a munkáltató valamennyi tervezett csoportos létszámcsökkentést köteles írásban bejelenteni az illetékes hatóságnak, amely országonként változó, általában a foglalkoztatást felügyelő munkaügyi hivatal. A bejelentésnek tartalmaznia kell minden szükséges adatot a létszámcsökkentésről, valamint a munkavállalók képviselőivel történő konzultációról. A munkaadó köteles átadni a bejelentés másolatát a munkavállalók képviselőinek, akik észrevételeikkel szintén az illetékes hatósághoz fordulhatnak.
A hatóságnak bejelentett csoportos létszámcsökkentés legkorábban 30 nappal a bejelentés megtétele után lép hatályba, és az egyes felmondások tekintetében a felmondási időre vonatkozó munkajogi szabályokat kell alkalmazni. Ez alatt az illetékes hatóságnak megoldást kell keresnie a tervezett csoportos létszámcsökkentés miatt felmerülő problémákra.
Ha az eredeti határidő 60 napnál rövidebb, a tagállamok a hatóságot feljogosíthatják arra, hogy azt a bejelentés megtételétől számított 60 napig meghosszabbítsa, ha fennáll annak a veszélye, hogy a csoportos létszámcsökkentés következtében jelentkező feladatokat nem lehet az eredeti határidőn belül megoldani. A tagállamok az illetékes hatóságot további hosszabbításra is feljogosíthatják. Lényeges azonban, hogy a határidő meghosszabbítását a határidők lejárta előtt közölni kell a munkaadóval, és azt meg kell indokolni.
A magyar Munka Törvénykönyve az irányelv 1. cikkelyének megfelelően - a munkavállalók eltérő számára és ebből következően a létszámcsökkentés mértékének eltérő hatásaira tekintettel - az elbocsátás „lépcsőzetes" fogalom-meghatározását tartalmazza. Az Mt. tartalmazza a tájékoztatási és konzultációs mechanizmust, a munkaügyi központban való bejelentési kötelezettséget, valamint a felmondásokkal kapcsolatos határidő szabályait is. (MTI)
