Internet-hozzáférés béren kívüli juttatásként
Az idei szja-törvény szerint a munkaadók mindennemű adó- és járulékfizetési kötelezettség nélkül, adómentes természetbeni juttatásként adhatnak munkavállalóiknak internet-hozzáférést otthoni használatra. Vagyis mind a munkáltató, mind a munkavállaló mentesül a juttatás összes adó- és járulékterhe alól.
Az otthoni intenet-hozzáférés már nem csak igazoltan munkavégzés céljára adható korlátlan értékben és adókedvezményes formában, hanem kifejezetten otthoni, szabadidős, kényelmi célból is. Ennek megfelelően az internet-hozzáférés az egyik legkedvezőbb béren kívüli juttatási formává lépett elő. Ez például azt jelenti, hogy míg egy bruttó 10 ezer forint értékű, korlátlan, szélessávú ADSL internetelérés adózott jövedelemből megvásárolva a munkáltatónak és a munkavállalónak a bér járulékait is figyelembe véve 27 ezer forintjába kerülne, addig most a 10 ezer forintos vételárat az adózás előtti jövedelemből fizetik, így 17 ezer forinttal kevesebbért, vagyis valóban 10 ezer forintért jutnak hozzá.
Miközben az étkezési hozzájárulás maximális havi összege 4000 forint, illetve az üdülési csekké évente 50 ezer forint, addig ilyen megkötés az internet-elérésre nem vonatkozik. Így általában elmondható, hogy egy hazai átlagbért (jelenleg bruttó 122 500 forintot) kapó alkalmazottnak a munkáltatója évente közel egyhavi jövedelemnek megfelelő összegű szolgáltatást adhat adómentesen.
Az internetelérés azért is kedvezőbb az egyéb béren kívüli juttatási formáknál, mert azokra az adókedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a munkáltató minden alkalmazottja számára és azonos összegben nyújtja. Ezzel szemben ilyen korlát az internet-hozzáférésnél nincs, tehát a munkáltató és a munkavállaló egyaránt a számára megfelelő szolgáltatást választhatja ki. A vállalatok az internet-flotta keretében vásárolt internetelérést béren kívüli juttatásként adhatják alkalmazottaiknak, új elemként beépíthetik kompenzációs csomagjaikba vagy prémiumrendszerükbe is.
Az Axelero, a legnagyobb hazai internet-szolgáltató szerint a vállalatoknak a jövőben egyre nagyobb részt kellene vállalniuk az internet-használat terjesztésében. Az új lehetőség minél teljesebb kihasználását szorgalmazó cég számításai szerint ha csak a legnagyobb 100 hazai vállalat közül 20 adna minden alkalmazottjának internet-elérést, elvben már akkor is közel 250 ezer fővel nőhetne az otthoni felhasználók száma.
Emellett érdemes figyelembe venni, hogy az otthoni PC-használat aránya is dinamikusan növekszik - például a Sulinet program hatására, továbbá amiatt is, hogy a vállalatok a 2 évnél idősebb számítógépeiket szintén adómentesen adhatják át dolgozóiknak.
A Munkáltatói internet-flotta keretében vásárolt előfizetések nagy számban akkor juthatnak el a munkavállalókhoz, ha azokat nem csak direkt módon adják a vállalatok alkalmazottaiknak, hanem a cafetéria rendszert preferáló cégek is felveszik szolgáltatásaik közé. A cafetéria típusú béren kívüli juttatási rendszer azt jelenti, hogy a munkavállaló saját belátása szerint választhat a vállalat által nyújtott szolgáltatások közül, azaz a számára felkínált keretösszeget valós igényei szerint használhatja fel. Ilyen jellemző lehetőség például az utazási támogatás, a nyelvtanulás, az üdülés, a biztosítás, és ez év elejétől ilyen az otthoni internetelérés is.
Így valamennyi munkavállaló részesülhet a juttatásokból anélkül, hogy ez a vállalatnak többletköltséget jelentene, és költség-kímélő módon hordoz olyan értéket, amelyet a munkavállalók maguknak finanszíroznának a nettó bérükből. A cafetéria rendszer növeli a munkavállaló lojalitását is, hiszen minden egyes elem forintosítva van, és így pontosan látják, mennyit költ rájuk a vállalatuk.
A béren kívüli juttatások piaca Magyarországon fejlődőben van, hiszen a bérekre rakódó – az európai országokkal összehasonlítva magas – közterheket ma még elsősorban a külföldi vállalatok - de egyre több magyar cég is - a béren kívüli juttatások alkalmazásával igyekszenek kompenzálni.
A Fact Intézet a Dimenzió Csoport megbízásából feltérképezte a hazai béren kívüli juttatásokat. A felmérés szerint a megkérdezett 498 cég – jellemzően nagyvállalat – közül 470 ad béren kívüli juttatást munkavállalói számára. Étkezési hozzájárulást a cégek 91 százaléka, szakorvosi ellátást 56 százaléka, önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást 50 százaléka, élet- vagy balesetbiztosítást 40 százaléka és sportolási támogatást 40 százaléka nyújt alkalmazottainak. A megkérdezettek közül 63 cég kamatmentes lakástámogatást, 56 különböző arányú utazási költségtérítést, 47 munkaruhát, 42 vállalati üdülőt és 41 üdülési támogatást nyújt dolgozóinak a béren kívüli juttatás keretében.
A kutatás szerint a dolgozók 41 százaléka „közepesen elégedett” e szolgáltatásokkal, és csupán ugyanennyien „elégedettek” vagy „nagyon elégedettek”. Mindez azt mutatja, hogy a cégek még tudnak javítani juttatási rendszerükön – elsősorban olyan, jó minőségű szolgáltatásokkal, amelyekre az alkalmazottak többségének valóban szüksége van.
A felmérés választ keresett arra is, melyek a fő szempontok a béren kívüli juttatási rendszer kialakításánál. A kérdőívben felsorolt szempontok fontosságát rangsorolva az egyenlő értékű juttatások nyújtása és a vállalatok hosszú távú érdeke kerültek az első helyre, második helyen áll az adócsökkentés áll, és csak ezt követi a munkatársak hosszú távú elkötelezésének szem előtt tartása.
Miközben az étkezési hozzájárulás maximális havi összege 4000 forint, illetve az üdülési csekké évente 50 ezer forint, addig ilyen megkötés az internet-elérésre nem vonatkozik. Így általában elmondható, hogy egy hazai átlagbért (jelenleg bruttó 122 500 forintot) kapó alkalmazottnak a munkáltatója évente közel egyhavi jövedelemnek megfelelő összegű szolgáltatást adhat adómentesen.
Az internetelérés azért is kedvezőbb az egyéb béren kívüli juttatási formáknál, mert azokra az adókedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a munkáltató minden alkalmazottja számára és azonos összegben nyújtja. Ezzel szemben ilyen korlát az internet-hozzáférésnél nincs, tehát a munkáltató és a munkavállaló egyaránt a számára megfelelő szolgáltatást választhatja ki. A vállalatok az internet-flotta keretében vásárolt internetelérést béren kívüli juttatásként adhatják alkalmazottaiknak, új elemként beépíthetik kompenzációs csomagjaikba vagy prémiumrendszerükbe is.
Az Axelero, a legnagyobb hazai internet-szolgáltató szerint a vállalatoknak a jövőben egyre nagyobb részt kellene vállalniuk az internet-használat terjesztésében. Az új lehetőség minél teljesebb kihasználását szorgalmazó cég számításai szerint ha csak a legnagyobb 100 hazai vállalat közül 20 adna minden alkalmazottjának internet-elérést, elvben már akkor is közel 250 ezer fővel nőhetne az otthoni felhasználók száma.
Emellett érdemes figyelembe venni, hogy az otthoni PC-használat aránya is dinamikusan növekszik - például a Sulinet program hatására, továbbá amiatt is, hogy a vállalatok a 2 évnél idősebb számítógépeiket szintén adómentesen adhatják át dolgozóiknak.
A Munkáltatói internet-flotta keretében vásárolt előfizetések nagy számban akkor juthatnak el a munkavállalókhoz, ha azokat nem csak direkt módon adják a vállalatok alkalmazottaiknak, hanem a cafetéria rendszert preferáló cégek is felveszik szolgáltatásaik közé. A cafetéria típusú béren kívüli juttatási rendszer azt jelenti, hogy a munkavállaló saját belátása szerint választhat a vállalat által nyújtott szolgáltatások közül, azaz a számára felkínált keretösszeget valós igényei szerint használhatja fel. Ilyen jellemző lehetőség például az utazási támogatás, a nyelvtanulás, az üdülés, a biztosítás, és ez év elejétől ilyen az otthoni internetelérés is.
Így valamennyi munkavállaló részesülhet a juttatásokból anélkül, hogy ez a vállalatnak többletköltséget jelentene, és költség-kímélő módon hordoz olyan értéket, amelyet a munkavállalók maguknak finanszíroznának a nettó bérükből. A cafetéria rendszer növeli a munkavállaló lojalitását is, hiszen minden egyes elem forintosítva van, és így pontosan látják, mennyit költ rájuk a vállalatuk.
A béren kívüli juttatások piaca Magyarországon fejlődőben van, hiszen a bérekre rakódó – az európai országokkal összehasonlítva magas – közterheket ma még elsősorban a külföldi vállalatok - de egyre több magyar cég is - a béren kívüli juttatások alkalmazásával igyekszenek kompenzálni.
A Fact Intézet a Dimenzió Csoport megbízásából feltérképezte a hazai béren kívüli juttatásokat. A felmérés szerint a megkérdezett 498 cég – jellemzően nagyvállalat – közül 470 ad béren kívüli juttatást munkavállalói számára. Étkezési hozzájárulást a cégek 91 százaléka, szakorvosi ellátást 56 százaléka, önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást 50 százaléka, élet- vagy balesetbiztosítást 40 százaléka és sportolási támogatást 40 százaléka nyújt alkalmazottainak. A megkérdezettek közül 63 cég kamatmentes lakástámogatást, 56 különböző arányú utazási költségtérítést, 47 munkaruhát, 42 vállalati üdülőt és 41 üdülési támogatást nyújt dolgozóinak a béren kívüli juttatás keretében.
A kutatás szerint a dolgozók 41 százaléka „közepesen elégedett” e szolgáltatásokkal, és csupán ugyanennyien „elégedettek” vagy „nagyon elégedettek”. Mindez azt mutatja, hogy a cégek még tudnak javítani juttatási rendszerükön – elsősorban olyan, jó minőségű szolgáltatásokkal, amelyekre az alkalmazottak többségének valóban szüksége van.
A felmérés választ keresett arra is, melyek a fő szempontok a béren kívüli juttatási rendszer kialakításánál. A kérdőívben felsorolt szempontok fontosságát rangsorolva az egyenlő értékű juttatások nyújtása és a vállalatok hosszú távú érdeke kerültek az első helyre, második helyen áll az adócsökkentés áll, és csak ezt követi a munkatársak hosszú távú elkötelezésének szem előtt tartása.
