Magyar Péter 12+1 pontos, országjárással egybekötött tiszás “népszavazással” mozgósít, válaszul arra, hogy Orbán Viktor is elindította a Fidesz saját, de csak egykérdéses politikai szavazós akcióját. Abban hasonlítanak, hogy egyik se igazi referendum, de tartalmukban és így akár hatásukban nem is lehetnének eltérőbbek.
A Nemzet hangja néven “népszavazást” indít a Tisza Párt – jelentette be Magyar Péter pártja március 15-ei rendezvényén. Az elnök rögtön hozzá is tette: ez “nem egy álságos nemzeti konzultáció, hanem valóban a nemzet hangja lesz”. A megkülönböztetés nem indokolatlan, hiszen aznap, korábban Orbán Viktor is egy hasonló akcióban való részvételre buzdított a beszédében. Kérdés, hogy
ennyire kimerült a politikai innováció tárháza, hogy a két legnagyobb politikai erő lényegében egymást másolva, előzve ugyanazzal a szavazós, szimpatizáns-mozgósító akcióval jön elő?
A nyilvánvaló hasonlóságok ellenére azonban a két kezdeményezés mégis markánsan különbözik.
Kezdjük a hasonlóságokkal. Mindkettő azt a célt szolgálja, hogy a politikai közbeszédben pozicionálja, hosszabb távon kiemelje az adott pártot és annak ezt hangoztató elnökét, valamint – mivel mindkettő országjárással és kapcsolódó vidéki fórumokkal egybekötött – felrázza, mozgósítsa és aktivitásra késztesse a saját szavazótábort, talán bizonytalanokat is megszólítson.
Az biztos, hogy egyik sem valódi népszavazás, hanem lényegében egy nemzeti konzultáció. Ebben a műfajban a Fidesz tapasztaltabb, mert már tucatnyi ilyet levezényelt – éppen ezért viszont az ő közönségének az ilyesmi már nem új, sőt egyre kevésbé érdekes. A tiszásoknak ez még új, bár tavaly ősszel “magyarok hangja” néven már szerveztek Magyarék ilyet. Azt társadalmi párbeszédnek hívták, és ahogy kipróbálás után jellemeztük, az
a kormányváltásra készülő politikai kívánságműsor volt, vegyítve egy kis Gazdálkodj okosan! társasjátékkal.
Most, amikor a két hasonló akció időben is egybecsúszik, fontosabbakká válnak a különbségek, mint a hasonlóságok. Egyik politikai szereplő sem hívja a saját kezdeményezését nemzeti konzultációnak – érdekes, hogy ezt még a fogalom hazai meghonosítója, a Fidesz is látványosan kerüli. A kormány(párt) véleménynyilvánító szavazást emleget, bár valójában ez csak egy átcímkézett nemzeti konzultáció:
Ahogy arról a HVG már írt, a Fidesz “szavazólapján” egyetlen kérdés szerepel: “Támogatja-e ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen?” A külpolitikai témára talán kevéssé rezonálnak az emberek, de most ez a Fidesz egyik fő kommunikációs iránya. Ráadásul Orbán amúgy sem iránymutatást vár, hiszen már rég döntött ebben a kérdésben, hanem politikai erőt gyűjt, és versenyezni akar Magyarral.
Magyaréktól persze nem meglepő a nemzeti konzultáció kifejezés kerülése, még ha az elnevezésben szerepel is a nemzet jelző. Ugyanakkor nem könnyű eligazodni rajta, hogy mi ez valójában és minek szeretnék láttatni. Magyar “népszavazást” emleget és a párt oldalán, ahol az erre szóló előregisztrációt már meg is nyitották, “népszavazási kezdeményezést” említenek. Mindkettő hivatalosan hangzik, de
a Tisza akciója egyelőre biztosan nem hivatalos népszavazási kezdeményezés, amely egy referendum kiírásához szükséges 200 ezer aláírás gyűjtését célozná, ugyanis ilyen kérdéseket még nem adtak be hivatalosan, nincs nyomuk az NVI oldalán.
A Magyar által a Tisza március 15-i rendezvényén felolvasott, stílusosan 12 pontból (plusz egy ráadás) álló kérdéssorban érintett témák jelentős részében egyébként jó eséllyel nem is lehetne aláírást gyűjteni, majd népszavazást kikényszeríteni. Több kérdés is a központi költségvetést érintő, pénzügyi jellegű témát érint, ezeket pedig a választási szervek a törvényi tilalomra hivatkozva el is utasítanák.
A 12+1 kérdés mintegy fele ilyen, elutasítás-gyanús kérdés, ezeket kiemeltük:
- Egyetért-e Ön azzal, hogy évi maximum 200 ezer forint értékben Nyugdíjas SZÉP-kártyát vezessünk be, amely élelmiszerre, gyógyszervásárlásra és egészségmegőrzésre fordítható?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a gyógyszerek áfakulcsa 0%-ra csökkenjen?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy az állam ne fordíthasson költségvetési forrásokat magán egészségügyi beruházások támogatására és évente minimum 500 milliárd forint extra forrást biztosítson az állami egészségügyi rendszer fejlesztésére?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a visszaszerzett nemzeti vagyont oktatásra, egészségügyre és vidékfejlesztésére fordítsuk?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészséges élelmiszerek áfakulcsa maximum 5% legyen?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a személyi jövedelemadó (SZJA) egységesen 9%-ra csökkenjen?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy újra bevezetésre kerüljön a korábbi területeken a KATA adózási forma?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy az 5 milliárd forintos vagyon felett extra adófizetési kötelezettség kerüljön megállapításra?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja maradjon?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy egy miniszterelnök két ciklusig, maximum 8 évig tölthesse be a pozícióját?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy az önkormányzatok visszakapják a hatásköreiket, intézményeiket és forrásaikat az oktatás, egészségügy és szociális területen?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a miniszterelnök fizetése maximum 2,5 millió forint legyen és az országgyűlési képviselők jövedelme a felére csökkenjen?
- +1 Támogatja ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen?
Látható, hogy több kérdés már a Tisza választási programját érintő téma, de költségvetési vonzattal (kieső bevételek, pluszkiadások). A törvényi tilalommal Magyar is tisztában van, és mivel ezek a remélt kormányváltás utáni célok, ráadásul egy részük – például a politikusi fizetéscsökkentés – megfelelően demagóg is, a Tisza is inkább kampányfogásnak szánhatja, mint valódi népszavazási kezdeményezésnek.
Mégis, Magyarnak abban igaza van, hogy “olyan kérdésekről lehet szavazni, amelyek valóban hatással vannak az emberek életére.” Valóban hatással vannak, és ha 2026-ban a Tisza győzne és megvalósítaná ezeket, akkor rövid távon méginkább hatással lesz ez az emberek életére. Ezt Magyar világossá is tette, amikor megígérte: „Így fogunk kormányozni! Nem uralkodva, felülről megmondva, hanem végre együtt”.
Mindez pedig különbözik a Fidesz hozzáállásától. Egyrészt a kormánypárt mostani szavazásának kérdése, Ukrajna EU-tagsága az emberek életét ilyen rövid távon biztosan nem befolyásolja. Másrészt, mint az már annyiszor bebizonyosodott, Orbánék az ilyen kérdezősködéssel nem akarják befolyásolni saját későbbi döntéseiket, legfeljebb már eldőlt kormányzati cselekvéshez várnak megerősítést.
Ha már Ukrajna, akkor szembeötlő, hogy Magyar a minap jelentette ki, egyelőre nem látja reális esélyét az ukrán EU-tagságnak (azt a Medián felmérése szerint a magyarok többsége nem is támogatja), most mégis szavazásra bocsátja a kérdést. Ez egyértelmű politikai fricska, reakció Orbánék kérdésére, nem beszélve arról, hogy míg a Fidesz véleménynyilvánítása milliárdos összegbe kerül közpénzből, Magyarék saját forrásból fizetik saját akciójukat. Ami pedig a problémafelvetés és a nézőpontok különbözőségét illeti, Magyar és Orbán beszédét elemző írásunkban erre is kitérünk:
