A belügyminiszter szerint az új ügyeleti rendszerrel kapcsolatos kritikák elhalkultak, a gyermekeknek pedig családban lenne a helyük – habár ígérni nem tudja, hogy lesz elegendő nevelőszülő erre. Pintér Sándor szeretné, ha a nők 75, a férfiak pedig 72 évet is leélhetnének egészségben.
Pintér Sándor belügyminiszter meghallgatásával folytatódott csütörtökön a tárcavezetők éves beszámoló-körútja a parlamenti szakbizottságokban. Pintér az országgyűlés Népjóléti Bizottságának ülésén Varga Zoltán (DK) bizottsági elnök kérdésére, hogy miért nyilatkozik olyan keveset a médiának az egészségügyi és egyéb népjóléti témákban, azt felelte: “Ne arról ítéljenek meg, amit mondok, hanem amit teszek” – kezdte Pintér. “Nagyon hatékony évet zártunk” – tette hozzá a belügyminiszter, majd elkezdte sorolni az általa sikernek tartott lépéseket. Itt nagyjából ugyanazt mondta el, amit pár héttel ezelőtt a Magyar Kórházszövetség konferenciáján.
Többek között említette a paraszolvencia kivezetését, a központi egészségügyi raktár létrehozását és az egészségügyi közbeszerzések központosítását is.
Selmeczi Gabriella (Fidesz) javaslatára a biztosság az ülés elején megszavazta, hogy a képviselők Pintért csak három percben kérdezhetik. A bizottság elnöke azonban jelezte, hogy a téma súlyosságát tekintve kevésnek bizonyul ez a három perc.
Pintér beszámolójában úgy fogalmazott, hogy az orvostársadalom számára van egy fájó pont, amelynek helyességéről még nem sikerült mindenkit meggyőznie. Mint mondta, nagyjából az orvosok 80 százaléka ért egyet azzal, hogy ellenőrizni lehet őket, hogy teljes mértékben munkával töltik a munkaidejüket és mindeközben az ellátási helyükön tartózkodnak.
A miniszter célként fogalmazta meg a magyarok egészséges években eltöltött éveinek növelését. Nőknél 75 férfiaknál pedig 72 kellene, hogy legyen ez a szám. Ehhez szerinte a szűrésekben lenne nagy szerepük. “Mi készen állunk a szűrések fejlesztésére, de sajnálatos módon az állampolgári jelentkezés nem megfelelő” – mondta Pintér.
Pintér megemlítette az új háziorvosi ügyeleti rendszert, amiről azt mondta, hogy jól működik, az ezzel kapcsolatos kritikák pedig elhalkultak. Mint mondta, a betegadatokból eddig az látszik, hogy a betegforgalom a negyedére esett vissza. “De nem azért mert a betegek nem mennek el, hanem mert az adminisztratív tevékenység túltengett ezen a területen” – jegyezte meg Pintér, bár azt nem részletezte,, hogy ez alatt pontosan mit értett.
Január elsejétől nevezik ki az új kórházigazgatók egy részét, akik most egy vezetőképzésen esnek át. Pintér erről részleteket azonban nem árult el.
Az egészségügy területe után Pintér a gyermekvédelemről beszélt, azt mondta, reméli, hogy a költségvetési forrás elegendő lesz ahhoz, hogy jó színvonalon biztosítsák az ellátást. Megemlítette, hogy a gyermekvédelmi dolgozókra vonatkozó pszichológiai alkalmassági vizsgálaton eddig 15 fő nem ment át. Őket felmentették a munkavégzés alól. Azt Pintér is elismerte, hogy családban lenne a helye az állami gondozott gyermekeknek is, ezért növelni kell a nevelőszülők számát, azonban azt nem tudja megígérni, hogy minden állami gondozott gyermek nevelőszülőhöz fog kerülni. Megemlítette, hogy jövőre emelkedik majd az illetményük.
Szabó Tímea (Párbeszéd) megemlítette, hogy az elmúlt egy évben közel két tucat kórházigazgatót mentettek fel, kiemelte, hogy a Szent Margit Kórház igazgatóját indoklás nélkül küldték el, aki kifejezetten kérte felmentésének indoklását. “Miért távolították el a Szent Margit kórház igazgatóját és miért nincsen egy éve kinevezett vezetője az intézménynek?” – kérdezte Szabó. A politikus azt is kérdezte, hogy mennyivel fogják emelni a nevelőszülők fizetését, illetve hogyan kívánják megoldani azt, hogy nincsen elég házi gyermekorvosi praxis az országban.
„Mi nem bántottuk azt az embert, csak elmondtuk, hogy nem szeretnénk, ha ő vezetné ezt az intézményt”
-válaszolta Pintér, hozzátéve, hogy a Szent Margit kórház leváltott igazgatójának nem voltak olyan színvonalú vezetői kvalitásai, amelyek lehetővé tették volna a további munkavégzését.
Ami a gyermekorvosok létszámát illeti, Pintér a papírjából egy 10 százalékos hiányt olvasott fel, mire Komáromi Zoltán (DK) bekiabálta, hogy az nem 10, hanem 15 százalék. „Hát igen, akkor 15” – felelte Pintér, aki elmondta, hogy a jövőben az orvostudományi egyetemek felmérik, hogy mely területeken van orvoshiány és lehetőség szerint ezeket a orvosszakmákat ajánlják majd a fiatal orvosok számára.
Több ellenzéki bizottsági tag is arról beszélt, hogy olyan Pintér hozzáállása, mintha egy másik világban élne, egy másik egészségügyi rendszert látna. Varga Ferenc független képviselő a szentesi kórházat említette meg, ahol több osztály bezárt. Erre Pintér többek között azt mondta, hogy a fül-orr gégészet azért zárt be, mert nem volt elég beteg.
Kanász-Nagy Máté (LMP) megjegyezte, hogy a szociális dolgozók a nemzetgazdasági átlag alatt keresnek. “Mikor lesz érdemi béremelés és gondolkoznak-e életpályamodellben ezen a területen?” – kérdezte a politikus. Pintér a béremelésre nem válaszolt konkrétan, de azt elmondta, hogy lát lehetőséget egy életpályamodell kidolgozására.
A bizottság elnöke arról a 12 ezer lélegeztetőgépekről tett fel kérdéseket, amelyeket az állam még a covid idején vásárolt. “Mi lett ezeknek a sorsa, egy raktárban porosodnak?” – kérdezte. “A pátyi raktárban vannak a gépek, az lett volna a legnagyobb baj, ha mindegyik lélegeztetőgépre szükség lett volna a covid alatt” – mondta Pintér, hozzátéve, hogy afrikai országoknak is adtak ajándékba ezekből a gépekből.
Arra a kérdésre, hogy van-e már valamilyen szakmai anyag arról, hogy mi alapján fogják az orvosok teljesítményét mérni, Pintér azt mondta, hogy egyelőre nem 100 százalékos a rendszer, de kísérleti jelleggel már dolgoznak egy anyagon.
