Nem jogszabálytervezet, de az állításokkal ellentétben nem is egyszerű megállapodás kerül az Országos Bírói Tanács (OBT) elé szerda délelőtt a gyulai kihelyezett ülésen. A lapunkhoz eljutott dokumentumban a kormány több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírák és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, a bírói vezetők viszont aláírásukkal azt is szentesítenék, hogy egyetértenek a szervezeti átalakításokkal. Ilyen például a bírói korhatár módosítása, a külsős pályázók előnyben részesítése, „mozgóbírók” alkalmazása és a hatáskörök átalakítása.
Titokban tartott előkészítés után tervezi délelőtt aláírni az Országos Bírói Tanács azt a négyoldalú megállapodást, amelyben – bár a kormány tagadta, hogy ezt tervezi – szó szerint egy lapon említik a bírák és igazságügyi alkalmazottak fizetését olyan intézményi reformokkal, amelyek átalakíthatják az igazságszolgáltatást Magyarországon.
A hvg.hu által látott dokumentum valóban nem jogszabálytervezet, inkább egyetértési megállapodásnak lehetne nevezni. Annak szövege azonban
esélyt sem ad a bírói szervezeteknek arra, hogy ne fogadják el az igazságügyi minisztérium „hatékonyság javítására” tett ötleteit saját fizetésemelésük veszélyeztetése nélkül.
Ezt forrásaink egyértelmű „zsarolásként” és a dokumentum aláírása esetén az OBT (vagyis az igazságszolgáltatás) és a kormányzati hatalmi ág közti alkuként értékelik. A kormány viszont azzal érvel, hogy semmiféle nyomásról és zsarolásról nincs szó, az igazságügyi miniszter szerintük arra kapott felhatalmazást, hogy egyeztessen az OBT-vel, az Országos Bírósági Hivatallal, valamint a Kúriával, és egy olyan, 3 éves bérmegállapodást érjen el, ami „mindenki számára elfogadható”.
Ahogy korábban megírtuk, a bírák között már a hétvégén keringeni kezdett egy olyan ötletcsomag, amely a megállapodás részleteit tartalmazta. A lapunk által látott végső megállapodás ennél lényegesen kevesebb elemet tartalmaz, azt viszont – ebben az összefüggésben cinikus módon – leszögezi, hogy az igazságszolgáltatás intézményrendszere a demokratikus jogállam alapköve, a bírói függetlenséget pedig fenn kell tartani.
Ha elfogadják a megállapodást, a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnának illetményemelést. Eszerint 2024-hez képest
- a bírák átlagos jövedelme 48 százalékkal, havi bruttó 2 millió 250 ezer forintra nőne,
- a bírósági titkárok és fogalmazók emelése 82 százalékos lenne, ami bruttó 1 millió 125 ezer forint,
- további bírósági tisztviselők esetében pedig 100 százalékos lenne a növekedés, és az átlagbér elérné a bruttó 850 ezer forintot.
A fizetésemelés mértéke megegyezik a korábban nyilvánosságra került javaslatokkal is. Mindehhez a költségvetés 212 milliárd forint pluszösszeget biztosítana, amiből 135 milliárd csak a bérekre menne. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy ezek átlagos összegek, ami megtévesztő lehet, mert a kiemelten magas bérű kúriai bírák és a bírósági vezetők fizetése jelentősen felhúzza az átlagot.
„Ez a paktum lényegében egy biankó csekk, ami később bármivel kitölthető. Az aláírásáért kínált emelés pedig nagyjából megfelel az elmúlt évek inflációjának. Az alapilletmény indexálásáról és automatikus emeléséről sajnos szó nincs a megállapodásban. Ami gyakorlati előrelépést nem jelent az ágazatban dolgozók számára, egy-két évente újra kell küzdeniük majd a méltó illetményekért” – véleményezte azt egy bíró forrásunk.
A megállapodás nemcsak kereteket, hanem konkrét javaslatokat is tartalmaz, amelyeket célnak aposztrofál, ilyen például a bírói korhatár módosítása.
Azok a bírák, akiket erre alkalmasnak találnak a tapasztalatuk és a munkájuk alapján, kérhetnék a jogviszonyuk 70 évig korukig tartó fenntartását. A bírói alsó korhatárt viszont 35 évre emelnék, és hangsúlyosabban vennék figyelembe a más jogi területen szerzett tapasztalatot – vagyis könnyebben pályázhatnának a külsősök. Számukra viszont egységes továbbképzési feltételeket szabnának.
A további célok között szerepel, hogy
- a Kúria feladata a jövőben elsősorban a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása legyen.
- A járásbírók a jövőben „mozgóbírók” legyenek, akik kirendelés helyett a törvényszék teljes illetékességi területén dolgoznának.
- A tárgyalásokon lehetővé tegyék az online jelenlétet.
- Hogy csökkentsék az adminisztrációt, a polgári ügyekben csak akkor lenne szükséges az ítélet részletes indoklása, ha a felek valószínűleg fellebbeznek.
- Emellett az adminisztráció csökkentésére hivatkozva a civil és cégügyszakot közigazgatási hatáskörbe helyeznék.
Ezekről a pontokról forrásunk azt mondta, azok mind-mind olyan elemei a javaslatnak, amelyek „az OBH elnöke által kezdeményezett jogszabály-véleményezési eljárásáért kiáltanak”, ugyanis masszívan bírákat, bíróságokat érintő jogszabályhelyek (Bjt., Bszi.) módosításával járnak. A jogszabály-véleményezés a bíróságok részéről Handó Tünde elnöksége idején bevett gyakorlat volt az OBH-ban.
Érzelmi zsarolás, hatalmas felháborodás
Bár az alku eddig nem volt nyilvános, a bírák közül nagyon sokan úgy látják, hogy ha a megállapodást elfogadják, azzal a függetlenségüket veszítik el. Másfelől viszont attól is tartanak, hogy ha elutasítják, akkor a tragikusan rosszul fizetett igazságügyi alkalmazottjaik életét lehetetlenítik el. Az utóbbi hónapokban az alkalmazottak, különösen a jegyzők körében tömeges az elvándorlás. A múlt héten egy fővárosi kollégiumban egy nap alatt huszonöten mondtak fel.
Az igazságszolgáltatásban dolgozók körében már napok óta hatalmas a felháborodás nemcsak a tervezet, hanem a módszer miatt is, hiszen
a kormány semmilyen módon nem tehetné meg, hogy a fizetésemelést összeköti az igazságszolgáltatás átalakításáról szóló tervekkel.
„Nem lehet ilyen érzelmi zsarolásra alapozni, itt a jogállamról van szó” – mondta lapunknak egyik bíró. Mások az átláthatóságot hiányolták, a döntés gyorsaságát, valamint azt kritizálták, hogy az érdekképviseleteket semmilyen módon nem vonták be az előkészítés folyamatába. Információink szerint az OBT-tagok hétfőn este 5 órakor kapták meg a végleges tervezetet a Magyar Bírói Egyesülettel együtt, ami már eleve kérdésessé teszi egy ilyen súlyú tervezet esetében, hogy azt milyen minőségben és mélységben tudták egyáltalán átnézni és megvizsgálni a lehetséges szervezeti hatásait. Forrásaink azt is hangsúlyozták, hogy az OBT-nek nincs általános felhatalmazása sem tárgyalni, sem megállapodást kötni, ha bármit aláírnak, azt jogalap és erre történő felhatalmazás hiányában teszik.
Gyulán tartják az OBT szerdai ülését, amely ugyan a szabályok szerint nyilvános, de csak személyesen lehet rajta részt venni, a terem befogadóképessége miatt a hallgatóság létszámát is 50 főben korlátozták. Ezt kedd délelőtt az OBT elnöke, Szabó Péter közölte.
Bár úgy tudjuk, az online bejelentkezés korábban is gyakorlat volt, ezt lapunknak az OBT sajtószóvivője cáfolta. Mint írták, az OBT már hónapokkal korábban kitűzte a gyulai ülés időpontját és helyszínét is, amely független a bérrendezéstől és az ülésen tárgyalandó napirendi pontoktól is.
„Az ülés a bírák számára – a zárt napirendi pontok kivételével – nyilvános, a hallgatóságként történő jelenlét jogának gyakorlásában az OBT a bírákat nem korlátozza, a terem befogadó képességéhez igazítja a hallgatóság létszámát” – írták, hozzátéve, hogy az ülésről készült jegyzőkönyvek mindig szó szerint rögzítik az ott elhangzottakat, és azok nyilvánosak.
Információink szerint a Magyar Bírói Egyesület ennek ellenére azt kérte az OBT-től, hogy ne vegyék a kérdést a napirendre Gyulán, hanem inkább Budapesten, egy nagyobb helyszínen, később tartsák meg. Ha pedig ez nem lehetséges, akkor tegyék lehetővé a Skype-csatlakozást.
A transzparenciát az sem segíti, hogy a megállapodás szerepelt volna a Parlament igazságügyi bizottságának kedd délelőtti ülésén is, de az utolsó pillanatban levették a napirendről, így ott sem lehetett megismerni. (Úgy tűnik, volt a kormánypárti képviselőknek „fontosabb” dolguk is: lezavarni a választójogi törvény módosításának bizottsági vitáját.)
A függetlenség tesztje
A dokumentumban foglaltak némelyike már a korábbi ötletelés során sem aratott osztatlan sikert. Néhányan ugyan elismerték, hogy akadnak köztük racionális érvek, de a bírói alsó korhatár emelését és a külsős pályázók jelentkezésének megkönnyítését már többen megosztónak találják. Félő ugyanis, hogy a jelenlegi titkárok és fogalmazók nem fognak a szervezetben maradni, ha 10 évet kell várniuk arra, hogy bírók legyenek. Az pedig, aki már jól fizető állással rendelkezik valamelyik jogi szakterületen – például ügyvéd vagy cégjogász –, aligha fog visszatérni.
Forrásaink szerint megtévesztők a számok is. A bírák számára felajánlott 48 százalékos emelés ugyan jelentősnek tűnik, de a járásbírók közül sokan olyan keveset keresnek, hogy még az emelt összeg sem lesz kiemelkedő, akár 10-12 éves tapasztalattal sem. (A kezdő bíró bruttó fizetése 820 ezer, míg a Kúrián a bérek a pótlékoknak köszönhetően 2 millió és 3,2 millió bruttó között alakulnak.) Ha a járásbírók mozgóbíróként dolgoznak majd, akkor ezért a fizetésért sokkal többet kell majd talpalniuk.
„Nagyobb megyék esetében alapjaiban fogja megnehezíteni a járásbírók mindennapjait. Hétfőn Cegléden, szerdán pedig már Vácott kell tárgyalni? A bíró vonattal utazik majd, és a hóna alatt viszi az aktákat, vagy bírósági autóval viszik, esetleg maga kell, hogy vezesse a bírósági autót?” – tették fel a nem is annyira jogállamisággal összefüggő, ámde nagyon is gyakorlatias kérdést.
A civil és cégügyszak közigazgatási hatáskörbe helyezését forrásaink azzal szemléltették, képzeljük el, hogy a bírák, igazságügyi alkalmazottak egyesületeit (Mabie, Res Iudicata), alapítványait a végrehajtó hatalom tartja nyilván, és utóbbi határoz azok bejegyzéséről, például arról, létrejöhetnek-e egyáltalán. Ez adott esetben a végrehajtó hatalomtól független bírói hatalom kiszolgáltatottságát, integritási kérdéseket, kockázatokat vethet fel – tették hozzá.
Úgy tudjuk, hogy a bírók közül többen terveztek valamilyen tiltakozást vagy kiállást nyílt levél formájában a véleményük szerint a függetlenségüket veszélyeztető megállapodás aláírása ellen, de ezeket nem engedélyezték.
Somogyi bírók egy csoportja viszont közös levelet küldött az OBT-nek, amelyben úgy fogalmaztak, a bírói kar nyilvános megalázásához, megvesztegetéséhez, megzsarolásához bíró nem adhatja a nevét.
Az alacsonyabb szinteken ítélkező járásbírák számára emellett különösen fájó pont, hogy a bírósági vezetők és a legmagasabb szinten ítélkező bírák nem nyilvánulnak meg semmilyen formában jelen helyzetben ebben a rendkívül kényes kérdésben. Egyik forrásunk úgy fogalmazott, hogy ennek egyszerű oka van: „féltik a pozíciójukat és a vezetői pótlékot”.
A függetlensége egyik legnagyobb tesztje előtt álló OBT a szabályok szerint megteheti, hogy az ülés elején úgy szavaz, nem veszi napirendre a javaslatot, de hogy ez így történik-e, csak a szerdai tanácskozáson derül majd ki.
(Címlapképünkön: Az újonnan megválasztott Országos Bírói Tanács januári alakuló ülése.)
