Minden előjel nélkül újabb Alaptörvény-módosítás készül: az egyszavas, de nagyon is lényegi változtatás megnyithatja az utat Polt Péter legfőbb ügyész, a NER egyik kulcsfigurájának lecserélése előtt. Ennek csak akkor van értelme, ha kétharmados többsége elvesztésétől tartva idő előtt választana a Fidesz új embert 9 évre.
Újra módosítanák az Alaptörvényt, már Polt Péter utódlására készülve – értesült a HVG. A minden előzmény nélküli, a kedd délelőtti szakbizottsági ülésre benyújtott, sorrendben tizennegyedik Alaptörvény-módosítás ugyanis a legfőbb ügyész megválasztásáról szóló rendelkezést írja át. Az új, tervezett szöveg így hangzik:
A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Ez egyetlen ponton változtat a hatályos alaptörvényi rendelkezésen, mert aszerint a legfőbb ügyészt az ügyészek közül javasolják és választják. Nem változott tehát a jelölés és a kétharmados többséggel választás módja, de a változás alapján
a jövőben nem kell ügyésznek sem lenni ahhoz, hogy legfőbb ügyész lehessen valaki.
Ezt meg is erősíti az ezzel párhuzamosan benyújtott, az ügyészekről szóló törvényt módosító javaslat, amely egyértelművé teszi: „A legfőbb ügyész a megválasztása után az Országgyűlés előtt esküt tesz. Ha a legfőbb ügyész a megválasztásakor nem áll ügyészségi szolgálati jogviszonyban, e jogviszonya az eskütételét követően a törvény erejénél fogva jön létre.”
Utóbbi törvényjavaslat indoklása szerint „a módosítás értelmében a legfőbb ügyészre lényegében ugyanazon végzettségbeli (és büntetlen előéletbeli) feltételek vonatkoznának, mint bármely más ügyészre, ugyanakkor a legfőbb ügyésznek nem szükségszerűen kellene az ügyészi karból érkeznie”.
A legfőbb ügyész választásának feltételeit szabályzó Alaptörvény módosítása első hallásra idő előttinek tűnik, hiszen Polt Péter mandátuma 2028-ig szól, de igazából azután is maradhat a posztján. Sőt még akkor sem könnyű leváltani őt, ha kormányváltás történne. Éppen azon jogászkodott ugyanis a 2022-es választás előtt az ellenzék, hogy vajon ha csak feles többséget szereznek, el tudják-e mozdítani Poltot.
Emlékezetes, hogy Polt 2010-ben kezdődött 9 éves legfőbb ügyészi mandátumát 2019 végén hosszabbította meg az Országgyűlés kormánypárti többsége újabb 9 évre, 2028-is. A kormánypártiok aztán 2021-ben úgy módosították a törvényt, hogy a legfőbb ügyészt ne csak kinevezni, de eltávolítani, vagyis hivatalából felmenteni is csak kétharmados parlamenti többséggel lehessen.
Egy váratlan, idő előtti személycserének, vagyis Polt leváltásának a Fidesz szempontjából egyébként kizárólag akkor lenne értelme, ha komolyan tartanának attól, hogy a 2026-os parlamenti választáson elveszítik kétharmados többségüket. Enélkül ugyanis mandátumának 2028-as lejárta után nem tudnák se Poltot a posztján tartani, sem pedig kétharmados többséggel új legfőbb ügyészt választani. Viszont
ha idő előtt lecseréli a Fidesz Polt Pétert, akkor az általuk megválasztott új legfőbb ügyész lesz hivatalban újabb 9 évre – szemben Polt hátralévő 2 évével.
