Az egyetemekhez hasonlóan most az 1826-ban alapított Magyar Tudományos Akadémia ingatlanjainak jelentős részét sajátítaná ki az állam. Ez ellen tüntettek csütörtök délután.
Csütörtökön reggel tudta meg a HVG, hogy december elején rendkívüli közgyűlést készül összehívni a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Minderre azért van szükség, mert a közeljövőben várhatóan le kell mondaniuk az intézmény vagyonának egy jelentős részéről.
Az erről szóló törvénytervezet ellen tiltakozott az Akadémiai Dolgozók Fóruma, a Stádium28 Kör és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete is, csütörtök délután pedig a Károlyi utcába szerveztek egy demonstrációt, ahol több tízen gyűltek össze molinókkal és piros lapokkal.
Az MTA-nak a törzsvagyonán kívül további jelentős vagyona, főleg ingatlanja van, amit jelenleg a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatba szervezett kutatóintézetek használnak. Ezeket az ingatlanokat és az intézetek által „lakott” MTA-tulajdonú ingóságokat szeretné a HUN-REN jelenlegi vezetése megszerezni.
Információink szerint a terv az, hogy először az állam veszi meg az érintett épületeket nagyjából feleannyiért, mint amennyit valójában érnek, majd ők adják tovább a HUN-REN kutatási hálózatnak.
Az egykor az MTA égisze alá tartozó intézetek gazdája először a Maróth Miklós elnökletével működő Eötvös Loránd Kutatási Hálózat lett, majd az új elnök, Gulyás Balázs alatt lett a neve Magyar Kutatási Hálózat, amelynek szívesebben használták az angol HUN-REN rövidítését.
A törvénytervezet szerint a jövőben alapítványi formában működő HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat a végletekig központosított lesz: a 16 kutatóközpont teljesen, a több mint félszáz kutatóintézet jogutódlással szűnik meg, és utóbbiakról teljes egészében a központ dönthet majd, melyik meddig és hogyan működhet tovább. Lényegében az egész kutatóhálózat egyetlen jogi személy lesz.
