Egyszer már eladták Orbánék, mégis az államé, most újra eladnák, mi az? A Béla király úti állami lakótelep, amely annak idején egyidőben volt Göncz Árpád, Orbán Viktor és Áder János otthona. A HVG úgy tudja, a Novák Katalin számára százmilliókból felújított államfői rezidenciát is magába foglaló, 14 hektáros területet jövőre értékesítik, az ingatlanon luxuslakások épülhetnek.
Értékesíteni kívánja az Orbán-kormány a Novák Katalin által nemrég elhagyott államfői rezidenciát is magába foglaló állami épületegyüttest, amelynek értékét nem is a jobbára lepusztult ingatlanok, hanem a javarészt beépítetlen, 14 hektáros földterület jelenti a főváros egyik legdrágább környékén, a XII. kerületben – tudta meg a HVG.
A Béla király úti, “közjogi skanzenként” is emlegetett, magas kőfallal és szögesdróttal körbevett területen több épület is áll, de ezek közül régóta már csak egyet használtak, a köztársasági elnök rezidenciájaként. Itt lakott Novák Katalin is, aki augusztusban – vagyis februári, a kegyelembotrány miatti lemondása után fél évvel – költözött csak ki.
Nem költözött be viszont az utód Sulyok Tamás. Nem mintha ne tetszett volna neki a Novák 2022-es beköltözésére 280 millió forintból felújított, könyvtár-, zene-, és sminkszobával ellátott épület, hanem mert – mint a kormányinfón Gulyás Gergely miniszter közölte – a kormány kifejezetten arra kérte, hogy ne foglalja el az épületet.
A HVG információi szerint nem más lakó számára szemelték ki az államfői rezidenciát, az Orbán-kabinetnek más tervei vannak. Megtudtuk, hogy az állami birtokot a nemrég felújított elnöki lakkal együtt el akarják adni, a szükséges jogi előkészítés és a vagyonátadás után
a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. várhatóan a jövő év elején hirdetné meg a 14 hektáros ingatlant a rajta álló épületekkel, a kormány pedig mintegy 20 milliárd forintos vételárat remél a kiváló adottságú területért a reménybeli ingatlanbefektetőtől.
A HVG kormányzati forrásai megerősítették az értékesítési szándékot azzal a kiegészítéssel, hogy a részletek még kidolgozás alatt vannak, így még nem tudni, hogy az állami vagyonkezelő jövőre pontosan mikor hirdeti meg az ingatlant, és az sem, hogy milyen formában, például meghívásos vagy teljesen nyílt pályázatot írnak-e ki rá.
Még kevesebbet lehet tudni arról, hogy mi lehet a terület sorsa. Annyi biztos, hogy lakóingatlanok épülnek majd a XII. kerület egyik legszebb, legfelkapottabb részén, de hogy pontosan milyen épületek – többszintes lakópark társasházak vagy önálló családi házak – és mekkorák, azt a helyi szabályozási terv és építési szabályzat szabja meg.
A terület pár száz méteres körzetében több prominens személy is lakik. A Sándor-palota egykori lakója, Áder János volt köztársasági elnök például a Béla király út elején, a 3/a-ban él, mióta 2022-ben elkészültek a háza mintegy egymilliárd forintba kerülő újjáépítésével, és a korábbi duplájára, 720 négyzetméteresre bővítésével.
A Béla király úti ingatlanegyüttes bejáratától nem messze nyílik a Cinege út, ahol pedig az 5-ös számú ház lakója Orbán Viktor miniszterelnök. De a Béla király út tavaly ősszel azzal is bekerült a hírekbe, hogy az 53/a szám alatti ingatlanban a rendőrök 90, magukat török és kurd származásúnak valló illegális migránst fogtak el.
A kormányzat által értékesíteni kívánt Béla király úti területhez még közelebb fekvő, a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Central European Ingatlanalap által birtokolt Béla király út 18-20. szám alatti telkeken pedig éppen Paár Attila, Magyarország 16. leggazdagabb emberének érdekeltsége, a WHB Group épít villaparkot.
A Mátyás király út és a Béla király út közé ékelődött terület ugyan a 14 hektáros állami ingatlanrésznél kisebb, alig 3 hektár, de magába foglalja az egykori svábhegyi gyermekkórház tüdőszanatóriumának területét, illetve a Béla király út 20. szám alatti Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-műemlékvillát is.
Ezt a terület a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy 9 elemből álló ingatlancsomag részeként 2,1 milliárd forintért értékesítette 2019-ben. A most zajló fejlesztés során 5 házból álló, 40 lakásos luxuslakópark létesül mélygarázzsal – ennek része 3 új építésű épület, az említett műemléki villa felújítása, és több, nem műemléki villa elbontása is.
Hasonló sors várhat erre az állami méltóságok lakhelyéül szolgáló villaparkra is, ahol talán egyedül a Novák Katalin által használt, és a felújítás miatt most is jó állapotú államfői rezidenciát érdemes megtartani. Az értékesítést azért is tervezi a kormány, mert a többi épület rendkívül leromlott állapotú és különösebb értéket amúgy sem képvisel.
A 14 hektáros területen összesen hat nagyobb épület van. Az államfői rezidencia mellett található három másik, nagyon hasonló épület. Az egyik korábban az Országgyűlés elnökének, a másik a miniszterelnöknek szolgált lakóhelyéül. Van még egy személyzeti épület és egy – régóta használaton kívüli – ötven szobás szálloda.
Ahhoz, hogy el tudjuk képzelni, mekkora, ingatlanberuházásra alkalmas terület ez, jó összehasonlítás, hogy a Ferencvárosban, az egykori Közvágóhíd lakóparkokkal lassan teljesen beépített területe szintén 14 hektár, és az Újpesti-öböl egykori rozsdaövezeti telkén, ugyancsak 14 hektáron épül a Marina City beruházás 2500 lakása.
Az épületek többsége az 50-es, 60-as években épült, sztálinbarokk jegyeket is hordozó, szocreál stílusban, és kezdettől állami méltóságok jól őrzött szálláshelyéül szolgált. Ez a jelleg főleg a telek hátsó oldalán figyelhető meg: itt magas fal, tetején szögesdróttal, valamint a laktanya-, vagy börtönkapura emlékeztető hatalmas fémkapuk vannak.
A Béla király úti ingatlankomplexumot – részben vagy egészben – nem először próbálja dobra verni az állam.
Az ingatlan “hasznosítása” még az első szabad választások két fordulója között vetődött fel először: a Minisztertanács 1990. március 29-i ülése után Gruber Nándor, a munkásőrség vagyonának kezelésével megbízott kormánybiztos be is jelentette, hogy pályázati kiírás jelent meg a Béla király úti ingatlan “vegyesvállalati” hasznosítására.
Az értékesítéssel később az Orbán-kormány próbálkozott – először a 25 évvel ezelőtt. “Ésszerűségi és takarékossági okai vannak, hogy a kormányzat mérlegeli a XII. kerületi Béla király úton található rezidenciák értékesítését” – nyilatkozta 2000. január 12-én Navracsics Tibor, aki akkoriban a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője volt.
A mérlegelést tett követte, és az Orbán-kormány 2000 elején döntött is arról, hogy eladják a területet, a befolyó, milliárdosnak remélt összegből pedig elköltöztetik az ott lakókat. Akkoriban ugyanis három külön rezidencián ott élt a családjával Göncz Árpád államfő, Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János, az Országgyűlés elnöke.
Az MTI 2000 júliusi híradása szerint Thuma József kormánymegbízott tényként közölte, hogy “lakópark épül a közjogi méltóságok Béla király úti rezidenciája helyén”, amit ő hívott először “közjogi skanzennek”, amikor kiemelte: az ingatlan “annak a szellemnek a terméke, amikor az állami vezetőket még hermetikusan elzárták a külvilágtól”.
Közben a folyamat megtorpant, így továbbra is az államé volt a Béla király úti komplexum, aminek államfői rezidenciául szolgáló épületének felújítására – a távozó Göncz Árpád kiköltözése után, utóda, Mádl Ferenc érkezése előtt – 2000 végén 100 millió forintot még elköltöttek: 60 milliót felújításra, a többit berendezésre.
Az ingatlanegyüttest 2002-ben, nem sokkal a kormányváltás előtt el is adta az Orbán-kabinet, méghozzá a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt.-nek. A 3,7 milliárdos vételárból a 2,3 milliárdnyi előleget a bank ki is fizette. A területet 2002 szeptemberéig kellett volna kiürítve átadni a vevőnek, ám végül az egész ügylet meghiúsult. Azért, mert
a feltételekhez kötött vételi szerződés arra épült, hogy az ingatlan övezeti besorolását építési jellegűvé minősíti át a kerület, ez azonban nem valósult meg, így az adásvétel semmissé lett.
Az állam nyakán maradt ingatlanegyüttes egy részét később a Gyurcsány-kormány is megpróbálta értékesíteni. Ehhez több részre bontották a telket, és csak egy nagyobb, 10 hektáros részt kínáltak eladásra 2006 márciusában. Ezért akkor a Kincstáti Vagyoni Igazgatóság 6-8 milliárd forint bevételt várt. Az új funkció akkor is lakópark lett volna:
a XII. kerületi önkormányzat szabályozási terve alapján lakóépületek lettek volna építhetők, a vevő összesen 20 ezer négyzetmétert építhetett volna be.
Ám, ahogy az Orbán-kormány idején, úgy a Gyurcsány-érában sem sikerült a területet eladni, így az a 2010-es Fidesz-hatalomátvételt is közjogi lakótelepként élte meg, bár ekkoriban már csak az államfői rezidenciát használták. Ide költözött be Sólyom László távozása után az új államfő, Schmitt Pál is 2011-ben.
A legrövidebb ideig, 605 napig hivatalban lévő, plágiumbotrányába belebukó, és emiatt lemondó Schmitt Pál után egy régi ismerős érkezett a Béla király úti komplexumba: Áder János, aki az első Orbán-kormány idején már lakott ott, csak akkor házelnökként, ezúttal viszont államfőként tért oda vissza.
Érdekesség, hogy amikor Áder 2013 elején – ekkor már 8 hónapja hivatalban volt – beköltözött a Béla király útra, az ezt megelőző felújítás még csak 38,5 millió forint közpénzt emésztett fel. Ehhez képest nagyságrenddel többe, 280 millióba került, amikor 2022-ben utóda, Novák Katalin ízléséhez igazították az ingatlant.
Bár a kormányzat tehát dobra verné a Béla király úti ingatlanegyüttest, a hivatalban lévő, és egészen a közelmúltig szegedi társasházi lakását használó Sulyok Tamás köztársasági elnök nem maradt rangjához méltó fedél nélkül. Ugyanis mostanra elfoglalhatta a mindössze néhány száz méterre lévő Művész utcában a Karády-villát.
Az épület ugyan Karády-villaként ismert, de az sosem volt a színésznőé, csak lakott ott. Arra, hogy ez lett Sulyok hivatali otthona, Gulyás Gergelynek a legutóbbi kormányinfón tett megjegyzéséből lehet következtetni, mivel azt mondta, az államfő elfogadta az állami vendégházként működő ingatlant, ahol Antall József és Szili Katalin is lakott.
Márpedig egy olyan ingatlan van, amit a miniszterelnök és a házelnök is használt, ez a Karády-villa. Azt ugyan Gulyás nem említette, de Horn Gyulának is ez volt a rezidenciája miniszterelnökként. A magyar Downing street 10-nek eredetileg mégsem ezt szánták, hanem a Vérhalom tér 7. szám alatti, az 50-es években államosított neobarokk villát.
A rendszerváltás idején született jogszabály a Vérhalom téri épületet jelölte ki állandó kormányfő rezidenciájának. Németh Miklós ide már nem költözött be, és Antall József sem, mert az ízlésének nem felelt meg az épület, inkább a Karády-villában rendezkedett be. Ugyanezen okból választotta Horn Gyula is a Művész utcát a Vérhalom tér helyett.
Miniszterelnökként Orbán Viktornak viszont a Művész utcai Karády-villa nem volt az ínyére, ezért költözött be családjával a Béla király úti rezidencia-központba. Közben azért az épületet több százmillió forintért felújították és 2002-2009 között házelnökként Szili Katalin lakott benne, azóta kormányzati vendégházként használják.
Ami a Béla király úti állami villaparkot illeti, története bővelkedik érdekességekben. Megszállt itt 1979-ben a szovjet pártfőtitkár, Leonyid Brezsnyev, 1990-ben volt itt szovjet-amerikai tudományos csúcstalálkozó, 1998 februárjában pedig a L’Oréal kozmetikai cégcsoport adott estélyt a falai között. De 2000-ben itt tanácskozott a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), 2004 őszén pedig az MSZP elnöksége ülésezett itt.
