Úgy tűnik, politikai konfliktusból a főváros új vezetésének egyelőre csak újakat sikerül generálnia, pedig abból van már most is elég, gondoljunk csak a főpolgármester-helyettesek fiaskójára. Ott nem volt megoldás, a Fővárosi Önkormányzat lassan egy hónapja mulasztásos jogsértésben van. A fővárosi cégek vezetésénél lehet megoldás, de egyre gyorsabban kellene. Elmagyarázzuk, miért.
November 15-ig három budapesti cég felügyelőbizottsági és igazgatósági tagjainak is lejár a megbízatása, azt pedig az erről szóló előterjesztésben az azt a szerdai közgyűlési ülésre benyújtó Karácsony Gergely főpolgármester is elismeri, hogy „ezen társaságok törvényes működéséhez elengedhetetlen az erre vonatkozó személyi döntések meghozatala.” Komoly, rengeteg munkavállalót foglalkoztató cégekről van szó: a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.-ről (BFVK), a Budapesti Közlekedési Zrt.-ről (BKV), valamint a Budapesti Közlekedési Központról (BKK).
Miért fontos ez? Két okból is. Persze, az sem néz ki jól, ha valahol nincsenek felügyelőbizottsági tagok, hiszen az ő feladatuk az adott cég működésének kontrollja, felügyelete, de hiányukat érdemben először 2025 májusában fogja megérezni a főváros, ha addig nem sikerül pótolni őket. Akkor kell majd ugyanis ezeknek az ellenőrző testületeknek jóváhagyniuk a milliárdos költségvetéssel gazdálkodó cégek éves beszámolóit. Az igazgatósági tagokkal viszont már teljesen más a helyzet.
Ha mandátumuk kifutásáig nem sikerül senkit kinevezni a helyükre, feladat- és jogköreik a fővárosi közgyűlésre szállnak, jelentősen megterhelve az abban dolgozó, amúgy például a közlekedési cégek vezetésében nem is feltétlenül járatos képviselőket.
Mindez kizárólag úgy lenne megelőzhető, ha a közgyűlésen a képviselőknek sikerülne megállapodnia a három cég új igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjairól – információink szerint erre azonban semmi esély. Erre utal az is, hogy a Karácsony Gergely által benyújtott előterjesztésben egy név sem szerepel, pedig a képviselőknek elengedhetetlen lenne, hogy tudják, egyáltalán kire nyomnak igent, vagy nemet. A helyzetet látszólag könnyíti, hogy a BKK és a BKV igazgatóságát az előterjesztéssel Karácsony egybevonná. Bonyolítja viszont azzal, hogy kevesebb helyre jut még több jelentkező, emiatt pedig még több vita lesz a fővárosi frakciók között. Az óra pedig ketyeg, az viszont egyáltalán nem mindegy, ki irányítja a főváros közlekedéséért felelős cégeket.
Karácsony elengedte a hagyományokat, de nem eléggé?
A fenti vitás helyzet – amit maga az előterjesztő Karácsony szemérmesen csak még folyamatban lévő egyeztetéseknek nevez – annyiban új, hogy bár a korábbi ciklusokban is rendszeresek voltak a viták a fővárosi cégekhez delegált személyek körül, ez a kérdés most a júniusi önkormányzati választást megelőző kampánynak is hangsúlyos eleme volt. „Vitézy Dávid egyik markáns programpontja, hogy bukott politikusok helyett szakemberek vezessék a fővárosi közszolgáltató cégeket, azok ne legyenek a pártok kifizetőhelyei!” – állt például Vitézy Dávid terjedelmes főpolgármester-jelölti programjában. A politikus ezzel egyszerre szállt bele a Tarlós-, illetve a Karácsony-éra szokásába, 2019 előtt ugyanis évekig Papcsák Ferenc vezette a BKK felügyelőbizottságát, Karácsony előző ciklusában pedig ugyanitt az igazgatósági elnöki posztig jutott Draskovics Tibor, a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormányban volt miniszter. Vagyis a kritikának volt alapja.
Karácsony – elismerve a kritika jogosságát és megelőzve a további vitát –, szakított a hagyományokkal, és szeptemberben pályázatot írt ki nemcsak a vezérigazgatók, hanem az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokra is. Korábban ugyanis az volt a gyakorlat, hogy a közgyűlési erőviszonyok alapján osztották el a frakciók egymás közt ezeket a céges pozíciókat, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy amelyik pártnak nagyobb frakciója volt a közgyűlésben, az több pozícióba delegálhatta a saját kádereit. Akik számára bizonyára inspiráló volt a nemes közfeladat, de lehettek köztük olyanok is, akik előtt csak az ezzel járó, akár több százezer forintos havi tiszteletdíj lebegett.
Ezzel az évtizedes gyakorlattal – saját bevallása szerint – a főpolgármester is nehezen élt együtt, de kénytelen volt: ez a mechanizmus garantálta, hogy azok a pártok, amelyek összefogása hatalomra segítette őt, ne faroljanak ki mögüle éles helyzetekben. Így sem volt konfliktusoktól mentes az utóbbi öt év, de a személyi kérdésekben végül mindig sikerült megegyezni, fenntartva a koalíciós békét és együttműködést.
Ehhez képest mondott teljesen újat Vitézy Dávid mellett Magyar Péter is, egyikük sem kért ugyanis a korábbi pártkáderekből. A Tisza Párt elnöke már nyáron közölte, hogy elégedetlenek a jelenlegi rendszerrel, ennek ellenére a párt nem jelölt sem igazgatósági, sem felügyelőbizottsági tagokat. Ennek pontos oka nem derült ki, de feltehetően az egyik magyarázat erre mindössze az, hogy Magyar Péternek nyáron még nem álltak rendelkezésre olyan megbízható emberei, akiket be tudott volna ültetni ezekbe a pozíciókba. A másik magyarázat, hogy Magyar valódi szakembereket akart a városvezetésbe. Sőt, lehet, hogy a két magyarázat egyszerre is igaz lehetett.
Akárhogyis, Karácsony és Magyar között komoly politikai vita alakult ki, ám ennek inkább csak egy másik tünetére, a főpolgármester-helyettesek kérdésére kapta fel a fejét a közvélemény. Magyar ugyanis nem volt hajlandó belemenni abba, hogy támogassa Karácsony főpolgármester-helyetteseit. Azt a Kiss Ambrust sem, aki a főpolgármester jobbkezeként az utóbbi évek válságkezelését irányította a fővárosban. Magyar ugyanakkor helyettest sem volt hajlandó jelölni, de frakciójával együtt ragaszkodott ahhoz, hogy a főpolgármester jogköreinek jelentős részét el kell vonni, és a közgyűlésnek át kell adni azokat.
Leegyszerűsítve a két fél kommunikációját: Magyar azt állította, hogy ezen hatáskörök híján nem tudnak érdemi hatást gyakorolni a főváros irányítására annak ellenére sem, hogy a Fidesz mellett a Tiszának van a legnagyobb, 10-10 fős frakciója, vagyis legkomolyabb választói felhatalmazása. Karácsony ezzel szemben viszont azt mondta, ha elveszik a jogköreit, sőt, megfosztják a legközelebbi szövetségeseitől is, ő nem tud érdemben felelősséget vállalni a város vezetéséért, pedig őt hatalmazták fel a választók erre. Emellett Magyart és a Tiszát azzal vádolta, hogy kihúzzák magukat a felelősség alól.
Ennek a patthelyzetnek máig nincs érdemi megoldása. A fővárosi közgyűlés alakuló ülésén nem sikerült megállapodni sem az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról, sem egyetlen főpolgármester-helyettes személyéről. Utóbbi miatt Budapest vezetése jelenleg mulasztásos jogsértésben van, ezt a kormányhivatal majd végső soron a bíróság határozata fogja csak jó eséllyel feloldani. Annak ellenére, hogy az igazgatósági és felügyelőbizottsági helyekkel kapcsolatban Karácsony engedett, és pályázatot írt ki, ugyanebből a patthelyzetből következik ezen pozíciók mostoha helyzete. Arról ugyanis, hogy kik legyenek a már említett cégek vezető és ellenőrző testületeinek tagjai, értesüléseink szerint annak ellenére sincs megállapodás, hogy a közgyűlésnek szerdán döntenie kellene róluk.
A pályázat sem jó, átmeneti megoldás jöhet
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Karácsony reformszándékú pályázatát – amely újdonságként még a szakértelmet is megköveteli –, súlyos kritikák érik. Ezeket legélesebben a Tisza Párt egyik képviselőjének, Bujdosó Andreának a két előterjesztése példázza, ő ugyanis ezekkel azt szeretné elérni, hogy vonják vissza a pályázatokat és írjanak ki a helyükre újakat.
Miért? Mert Karácsony a pályázatokat szeptember 5-én írta ki. Ugyanis hiába volt az önkormányzati választás június 9-én, az új képviselő-testületek csupán október elsejétől léptek hivatalba. A főpolgármester pedig a pályáztatás körülményeit a saját szája íze szerint alakíthatta, hiszen az új testület tagjainak jog szerint szeptemberben abba még nem lehetett beleszólásuk. Erre utal Bujdosó is azzal, hogy „így a képviselőkkel, képviselőcsoportokkal nem történt semmilyen egyeztetés.” Ez ugyan jogilag nem problémás, politikailag annál inkább az lehet.
Az ugyanis valóban nem tűnik elegáns megoldásnak, hogy valaki úgy kezd el pályáztatni, hogy pontosan tudja: azok, akik ezen a pályázaton befutnak, egy, a munkájukat majd számonkérő olyan közgyűlés működése alatt fognak dolgozni, amelynek tagjai még nincsenek hivatalban.
Ezért kellene a Tisza szerint új pályázat, azt ezt célzó két Bujdosó-előterjesztés pedig át is fog menni a közgyűlési szavazáson – legalábbis a HVG-nek ezt valószínűsítették azok a fővárosi döntéshozók, akikkel a közgyűlési ülés előtt sikerült beszélnünk. Ha pedig valóban átmennek, akkor Bujdosó Andrea szövegezésének megfelelően a pályázatokat az a Tulajdonosi Bizottság fogja újra kiírni és a feltételeket meghatározni, amelyet a tiszás Orbán Árpád vezet, és amelyben amúgy maga Bujdosó is tag.
Azonban hiába írnak ki új pályázatokat, amelyekre beérkezik majd egy csomó új pályamunka, ezzel a közgyűlésnek azt a problémát még nem sikerül elhárítania, hogy november közepétől a nyakukba szakadnak a lejáró mandátumú igazgatóságok feladatkörei. Ezt csak úgy lehetne kiküszöbölni, ha a javasolt új tagok nevei, amelyek jelenleg hiányoznak Karácsony Gergely előterjesztéséből, bekerülnének, a közgyűlés pedig elfogadná azokat november 15-ig. Erre van némi esély, de tudomásunk szerint nem szerdán, hanem várhatóan egy november 15. előtt összehívott újabb, rendkívüli közgyűlésen. Azt, hogy Karácsony ebbe hajlandó lenne belemenni, mutatja, hogy a nevek nélküli előterjesztésben az szerepel, hogy az így kinevezett igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok csupán 2025. január 31-ig maradnának pozícióban, utánuk azonnal jöhetnek azok, akiket már az új pályázatban választottak ki.
De mi van a vezérigazgatókkal?
Az, hogy több képviselő elégedetlen több fővárosi cégvezető munkájával, nem újdonság. Vitézy Dávid korábban élesen bírálta például Walter Katalint, a BKK vezérigazgatóját, de kapott már innen-onnan támadást Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója is. Walter januárban elhíresült pulykás kijelentése után felajánlotta lemondását Karácsony Gergelynek, ám ezt a főpolgármester nem fogadta el. Ahogy arra sem hajlandó, hogy a fővárosi cégek vezérigazgatóinak munkáltatói jogköre a közgyűléshez kerüljön. Az ugyan nem jelentené automatikusan azt, hogy a jelenlegi vezérigazgatókat lecserélik, de pozíciójuk minimum meginogna, ami újabb súlyos politikai konfliktusokat idézhetne elő. Mindezt ráadásul úgy, hogy a jelek szerint politikai konfliktusból az új városvezetésnek egyelőre csak újakat sikerül generálnia, semmint megoldania a már meglévőket.
