„Csárdi Tóni és Hadházy Ákos képviselő uraknak (és gondolom rövidesen még néhány, életképes ellenzéki párt nélkül maradt körzetes budapesti parlamenti képviselőnek) sok sikert kívánok a Duna-párt, vagy ki tudja milyen nevű, új ellenzéki mozgalmuk megalapításához – de kérem, hogy hagyjanak ki a 2026-os kampányukból” – írta lapunk kérdésére Vitézy Dávid, miután Csárdi Antal, az LMP távozó frakcióvezetője a 444.hu-nak arról beszélt, „még azelőtt, hogy a kongresszus döntött volna a Vitézy-projektről, előrehaladott egyeztetések zajlottak Rogán Antal, Vitézy Dávid és a párt vezetése között”.

„Mivel az országos pártpolitikában továbbra sem szeretnék részt venni, a pletykálkodásra, hazudozásra, jólértesültséget álcázó árulásra és persze folyamatos kavarásra alapuló régi ellenzéki virtusból a jövőben is szeretnék kimaradni, és Budapest, illetve a magyar vasút valódi ügyeire koncentrálni, ahogy eddig is tettem” – írta a fővárosi képviselő.

Csárdi Tóni a kampányomat mindvégig támogatta (ő volt az egyetlen Tóni, aki ezt tette), ezt köszönöm neki.”

LMP-s vezetőként ő is az egyike volt azoknak, akik rábeszéltek az együttműködésre jóval a párt erről szóló hivatalos döntései előtt, és Szentkirályi Alexandra visszalépése után két nappal is ott izgult és drukkolt az eredményvárómon. Finoman szólva sem hiteles tehát az, amit most, 5 hónappal később, nyilvánvalóan a 2026-ra megindult országos pártpolitikai helyezkedés részeként előad” – írta válaszában a politikus.

A Duna Párt nevű kezdeményezésről Magyar Péter beszélt elsőként, Hadházy Ákos viszont cáfolta, hogy ilyen kezdeményezésben venne részt. Ugyanezt tette a 444.hu-n vasárnap megjelent interjúban Csárdi Antal is. Hadházy Ákos Csárdi Antal szavaira reagálva azt írta, hogy “ha a Csárdi által említett bizonyíték valós, az egy újabb érv amellett, hogy Vitézy Dávidnak akkor sincs helye a magyar politikában, ha egyébként elhivatott, független és szakértő közlekedési szakpolitikusnak számít.”

A független országgyűlési képviselő szerint Vitézynek, ha volt ilyen egyeztetés, azért kell távoznia a politikából, mert „minden jel szerint választási csalás részese volt, amikor hamis bizonyítékokat prezentált a főpolgármester-választás eredményének újraszámolásáért”. Ehhez szerinte újabb adalék, ha „a Csárdi Antal által hivatkozott dokumentum szerint végig hazudott arról, hogy nem működött együtt a választás előtt a Fidesszel. Egy becsületére valamit is adó politikus, egy kicsit is normális országban ezután akkor is lemond, ha amúgy a tömegközlekedés iránt elkötelezett szakértőként komoly tekintélyre tett szert.”

Nyáron arról az Átlátszó írt részletesen, hogy a Fidesz gyűjtötte a szavazatszámlálók nyilatkozatait Vitézy fellebbezéséhez. Ahogy akkor arról beszámoltunk, a fővárosban Szentkirályi Alexandra visszalépését követően nagyon szoros végeredményt hozott a június 9-i önkormányzati választás, Karácsony Gergely mindössze néhány száz szavazattal nyert Vitézy előtt. Vitézy fellebbezett, minden létező jogorvoslati fórumot kihasznált – csakhogy az ennek alapját adó szavazatszámlálói nyilatkozatok fele valótlan volt.

Az Átlátszó akkor arról írt, hogy legalább 47 olyan nyilatkozat volt, amelyben azt állították a szavazatszámlálók, hogy azokat a szavazólapokat, ahol Vitézy és Szentkirályi neve mellett is volt X, az adott szavazókörben érvénytelennek minősítették – ám az újraszámlálás során kiderült, hogy az adott szavazókörben egyetlen ilyen típusú tévesen érvénytelennek minősített szavazat sem volt.

Mindemellett legalább 67 olyan nyilatkozat volt, melyben azt állították, hogy azon szavazólapokat, ahol bármely jelölt és Szentkirályi neve mellett is volt X, érvénytelennek minősítették. Az újraszámlálás során azonban kiderült, hogy az adott szavazókörben egyetlen tévesen érvénytelennek minősített szavazat sem volt.

Szeptemberben megírtuk: az Átlátszó egy olvasója a Társaság a Szabadságjogokért közreműködésével feljelentést tett az ügyben a rendőrségen. Indoklása szerint a választott és a megbízott szavazatszámláló bizottsági tagok hivatalos személynek minősülnek, ezért a rendelkezésre álló információk alapján az gyanítható, hogy hivatalos személyek ezen minőségükkel visszaélve abban működtek közre, hogy valótlan tényállításokat téve lehetővé tegyék a választási eljárásról szóló törvény szerinti jogorvoslati eljárás lefolytatását, így hozva előnyösebb helyzetbe egy jelöltet és járulékos társadalmi kárként rongálva a választási jogorvoslatokba vetett közbizalmat.

Az oknyomozó portál akkor megkeresett több, hamisan nyilatkozó szavazóbiztost, a beszélgetések alapján pedig azt írták, hogy a Fidesztől keresték meg őket nyilatkozattal, vagy a helyi Fidesz-irodában íratták alá velük a papírt. Akadt köztük olyan is, aki a megkeresésre azt mondta, nem emlékszik, hogy ilyen nyilatkozatot írt volna alá.