K. Tamás szerint az ügyben semmi nem felel meg a valóságnak és a jognak.
Interjút adott a Blikknek K. Tamás, az a korábbi pénzügyminisztériumi vezető, aki elsőrendű vádlottja a 2022-ben leleplezett kormányzati korrupciós ügynek. A vádak szerint a minisztériumokon átívelő korrupciós hálózat tagjai összesen 25 milliárd forint értékű, nagyrészt uniós pályázatok elnyerésében működtek közre kenőpénzért cserébe.
Az ügyben 54 személy – osztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek, egy főosztályvezető és egy volt helyettes államtitkár – ellen emeltek vádat, többekre letöltendő börtönbüntetést kér az ügyészség. K. Tamás elsőrendű vádlott úgy gondolja, őt ismeretlen okból vették őrizetbe, majd tartóztattak le, és azt állítja, nem kapott választ akkor kérdéseire az ügyészségtől.
“Egy napon belül mindent lefoglaltak és elvittek, a teljes vagyonomat, beleértve a családomét is, zárolták, foglalták és elvitték, mint amikor a bolsevikok lesöprik a padlást” – idézte fel az ügy kirobbanását. Szerinte a “legyalázást” nem érdemelte ki, ez ugyanis egy egyértelműen politikai vonatkozású ügy. Ennek előzménye állítása szerint az, hogy az akkori helyzetben nemzetgazdasági érdekből új vezetőre volt szükség, ő ezt Navracsics Tiborban és Lázár Jánosban látta, ennek hangot is adott.
“Az igazamat 2022 végétől, 2023 elejétől visszaigazolta Matolcsy György jegybankelnök meglátása is, és azt gondolom, neki ugyanolyan lelkiismereti és hazafias kötelessége volt ezt kimondani, mint ahogy én is megtettem” – folytatja és megjegyzi, azáltal, hogy hangot adott véleményének, “megsértette Magyarország legérzékenyebb lelkű emberét”.
K. Tamás azt mondja, a ügyében a vizsgálat teljesen elmaradt, őrizetbe vétele éjszakáján kellett volna vallomást tennie, de nem volt számára tiszta, miről. Azt állítja, az alapos gyanút tartalmazó ügyészi anyagban az állt, hogy ismeretlen összeget vett át ismeretlen helyszínen, ismeretlen időpontban még be nem azonosított személyektől. Miután jelezte, hogy ezek alapján nem akar vallomást tenni, állítása szerint azt mondták, letartóztatják. “Én meg mosolyogva rávágtam, hogy akkor legalább megismerkedem Schadl Györggyel, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnökével. Ez sikerült is, mert a mellette levő magánzárkába kerültem a Venyige utcai büntetés-végrehajtási intézet 8. emeletén” – teszi hozzá.
Szerinte Schadl akkor az egyes számú közellenség volt, ő pedig a kettes lett, mostanra már ő az egyes számú. “Illegálisan hallgattak le minket, és elmehettek volna sokkal több emberig is, ha akartak volna, csak az úgynevezett vizsgálat nem szeretett volna mindent feltárni. Akiket mellém betettek az úgynevezett eljárásba, ők gyakorlatilag az áldozati törpék” – állítja K. Tamás, aki szerint a beszerzett adatok szembe mennek a törvényes adatkezelési protokollokkal is.