A budapesti alapítvány óvatos hangú nyilatkozattal reagált a lengyel kormány törvénytervezetére és Orbán Viktor miniszterelnök keddi strasbourgi kijelentésére.
A lengyel kormány megszüntetné a Wacław Felczak neves történészről elnevezett intézetet, amelynek van egy magyarországi megfelelője is, mert a két parlament 2017-ben párhuzamosan hozott róluk törvényt. Erről korábban a hvg.hu is beszámolt:
Kedden Strasbourgban Orbán Viktor miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatóján egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy lengyel politikai barátai szenvednek a lengyel kormány brutális lépése miatt, amely Magyarország elleni gesztus.
A lengyel intézmény tervezett megszüntetése nem érinti a magyart, hiszen az a magyar törvény alapján működik, de az alapítvány kuratóriuma, amelyet az évtizedek óta Magyarországon élő Biernacki Karol levéltáros, Lengyelország dél-alföldi tiszteletbeli konzulja vezet, most közleményt adott ki.
Ez egyebek közt azt mondja: „A jelenlegi világpolitikai helyzet bonyolult útvesztőiben kevesen igazodnak el, de ezekben a kihívást jelentő időkben sem lehet mást tennünk, mint táplálkozni a múlt hagyományaiból. Elődeink politikai kultúrája példaértékű és követendő, hiszen a legválságosabb órákban is megőrizték morális tartásukat, becsülettel és tisztességgel álltak helyt sokkalta nehezebb politikai körülmények között is. Épp ezért nem hagyhatjuk, hogy az elmúlt időszakban jelentkező problémák maga alá temessék a lengyel–magyar kapcsolatokat, mert ezek a kötelékek régiónk szempontjából nem a múltat, hanem a jövőt jelentik.
A lengyel–magyar barátság világviszonylatban is egyedülálló jelenség, a testvérintézmények léte is páratlan kezdeményezés, sőt a lengyel–magyar kultúrdiplomáciai kapcsolatok építésében megkerülhetetlen a szerepük, de elsődlegesen a közjót szolgálják. Rendkívül színes program- és szolgáltatáskínálatuk által a két ország között felépült egy kulturális híd, amit vétek lenne egyetlen tollvonással megsemmisíteni.
Véleményünk szerint a Wacław Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet jogutód nélküli megszüntetése egyértelműen hátráltatná a lengyel és a magyar nemzet közötti kapcsolatok intenzitását, a köztünk fennálló párbeszéd folytatását. Mi azonban bízunk abban, sőt meg vagyunk győződve, hogy a lengyel politikai és szellemi élet a közös jövőnkbe fektetve nem az elmúlt években létrejött intézményhálózat megszüntetésével, hanem annak fenntartásával, megerősítésével építi tovább bilaterális és regionális kapcsolatainkat.”
