Papságszédelgésnek nevezi Bese Gergő tevékenységét az egyházban a Szemlélek cikke, amely egyházi vezetőkkel folytatott beszélgetések alapján próbálja feltárni a szexbotrányba belebukott pap jellemét.

Az írás azt állítja, sokak számára úgy tűnhet, Bese papként példásan működött, és hiteles arc volt, de a valóság teljesen más. Információik szerint a fiatalember több főpásztornál is papi szolgálatra jelentkezett, de több helyen is elutasították.

Az egyik püspök, akinél próbálkozott, úgy fogalmazott: „Isten mentse őt attól, hogy felvegye a szemináriumba ezt az embert”.

Beséből így majdnem osztrák pap lett, de végül a kalocsa–kecskeméti érsek felvette az ottani papnövendékek sorába. Itt szentelték pappá 2013-ban, de néhány hónap alatt annyira megromlott a viszonya a főpásztorával, hogy más szolgálati lehetőséget kellett keresnie. A pályakezdő káplánt ezután az akkori pannonhalmi főapát, Várszegi Asztrik fogadta be. (A HVG ehhez képest úgy tudja, hogy Bese akkor nem a bencés közösségbe került, hanem a település templomába.)

Bese Gergő káplánként a bencések Kiskunfélegyházán található iskolájában tanított hittant, ott viszont nem maradhatott, így 2014 és 2020 között egy ritka „külsős próbaidőszakot” töltött a Pannonhalmi Területi Főapátság kötelékében. Mivel nem akart szerzetes lenni, változó helyszíneken vállalt szolgálatot, Pannonhalmán leginkább akkor jelent meg, amikor látványos események, fontos vendégek találkozói zajlottak.

A próbaidőszak végén azonban nem hosszabbították meg vele az együttműködést, így 2020-ban hivatalosan visszatért a Kalocsa–kecskeméti Főegyházmegyébe. Ebben az időben kezdett sztárpappá válni.

A katolikus lap azzal zárja cikkét, mindenképpen beszélni kell arról – bár nem feltétlenül a nyilvánosság előtt –, hogy mi történt, mi történik most velük, és mi a teendője a katolikus egyháznak.

*****

Ha érdeklődik a téma iránt, ajánljuk önnek a HVG október 9-i estjét, amelynek címe: Egyházak válsága: ki áll a hívek oldalára, ha a klérust bedarálja a politika?

HVG