Az utóbbi három hónap adatai alapján országosan 280-300 elhagyott újszülött rekedt kórházban, míg tavaly 50-100 csecsemő várt hónapokig nevelőszülőkre, írja a Népszava. Az idei számot a lap érdeklődésére a Belügyminisztérium közölte, a 2023-as adatról annak idején a Gyermekjogi Civil Koalíció írt.

A Népszava azért érdeklődött a BM-nél, mert egy egészségügyi dolgozó azzal kereste meg őket, hogy: „Ennyi magára hagyott kisbaba még soha nem volt az egri kórházban egyszerre, sokan mennek fel más osztályról is besegíteni, társadalmi munkában gondozzuk a kicsiket”. Az egri Markhot Ferenc Kórház újszülött osztályán a BM közlése szerint 12 ilyen csecsemő van most. Az egri kórházban két éve tapasztalható, hogy többen mondanak le babájukról, és a gyerekek általában „három hét és tizenkét hónap” közötti időt töltenek az egészségügyi intézményben.

Az, hogy egészséges csecsemők is több hónapot töltenek kórházba nem felel meg az előírásoknak. A vonatkozó szabályok szerint ugyanis „a gyermek átmeneti gondozását és otthont nyújtó ellátását elsősorban befogadó szülőnél kell biztosítani”, ettől csak akkor lehet eltérni, „ha a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, vagy a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés”.

A törvény szerint befogadó szülő lehet helyettes- vagy nevelőszülő. Azt, hogy ezt nem sikerül teljesíteni, a Népszava szerint azzal magyarázható: az ágazatban dolgozók évek óta hiába kérnek tisztességes fizetést, emiatt régóta nincs elég nevelőszülő, ráadásul a kormányzat mostani, „gyermekvédelminek” nevezett ellenőrzései, vegzálásai hatására pedig még kevesebben vállalják ezt a hivatást, sorra hagyják el a szakmát.

Ahhoz, hogy minden 12 éven aluli, állami gondoskodásban lévő gyerek családban élhessen, a Népszava szerint még legalább 2000 nevelőszülőre lenne szükség. Ehhez képest még a mostani számuk is csökken, az eddig dolgozó 5887 nevelőszülő közül az augusztusi adatok alapján 113-an már biztosan felhagynak hivatásukkal a kifogástalan életvitel ellenőrzése miatt, melyet a kormány a kegyelmi botrány miatti politikai károk mérséklésére vezetett be, és melyet a szakma erősen bírál. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában lévő intézményekben sem jobb a helyzet, ott 4241-en dolgoztak, közülük 137-en tagadták meg a magánéletükben is vájkáló, kifogástalan életviteli adatlap kitöltését.