Hogyan szerezzük vissza a kisbabáinkat? címmel hosszú cikket írt Novák Katalinról a brit The Times – vette észre az mfor. A volt köztársasági elnök másfél hete jelentette be, hogy az XY Worldwide nonprofit szervezet társalapítójaként új tisztséget vállalt el Stephen J. Shaw adatelemző, dokumentumfilmes oldalán mint vezérigazgató. A nonprofit szervezet „a világ csökkenő születésszámának megoldását tűzte ki célul”, melyet az emberiséget fenyegető legnagyobb veszélynek neveznek.

„Ahogy a népesség öregszik, és a demográfia »összeomlik«, egy politikus és adattudós rájön, hogy Orbán Viktor illiberális Magyarországa ellenáll a születésszám-csökkenésnek” – ezzel a felütéssel kezdi cikkét a The Times, amely úgy zeng ódát a magyar demográfiai csodáról, mintha nem csökkenne hónapról hónapra a születések száma.

„A háromgyerekes édesanya próbálja újjáépíteni karrierjét, miután le kellett mondania az államfői posztról, mert kiderült, hogy megkegyelmezett egy gyermekotthon igazgatóhelyettesének, aki segített eltussolni a felettese által kiskorúak ellen elkövetett szexuális zaklatásokat” – írják. A lap beszámol Novák Japánban és Dél-Koreában tett látogatásáról is, melyeket elmondásuk szerint azért látogatott meg a köztársasági elnök, mert a születési arányok itt a világ legalacsonyabbjai között vannak. Shaw szerint Dél-Korea tapasztalatai figyelmeztetésül szolgálhatnak az egész világ számára, hogy fenntarthatatlan ez a mértékű születésszám-csökkenés.

A cikkben írnak továbbá arról is, hogy a különböző, gyermekvállalást ösztönző pénzügyi támogatások világszerte általában nem hatékonyak. „A kultúra is kulcsfontosságú elem. Ha a gyermektelen életet több lehetőséggel, szabadsággal, pénzzel és potenciállal rendelkező státuszként, a családi életet pedig problémás dologként ábrázolják, tele lemondással, megalkuvással, szomorúsággal, fájdalommal és aggodalommal, akkor miért találnák vonzónak a fiatalok?” – mondta Novák. A The Times cikke szerint az Orbán-kormány az elmúlt 14 év alatt a GDP több mint 5 százalékát költötte különböző családalapítási támogatásokra, de méltatta a négygyermekes anyák szja-mentességét is.

A cikk végén a szerző azért megjegyzi, hogy 2020 után elkezdtek visszaesni a születési számok, és az idei évre végképp bezuhant. Hozzáteszi: egyes akadémikusok azzal érvelnek, hogy az anyagi ösztönzők elsősorban a jómódú családokat támogatják, akiknek egyébként is lett volna gyermekük. Eszerint az elmélet szerint pedig ez „nem egy fenntartható baby boom, hanem egy rövid életű statisztikai érdekesség”.

Shaw azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar családpolitikát még nem szabad elvetni, hosszú távon kell vizsgálni, hogy sikeres lesz-e. „Magyarország termékenységi rátáinak kezdeti emelkedése nem a tehetősek, hanem a huszonéves fiatalok korábbra hozott családalapításából származott” – mondta. – „A kulcskérdés most az, hogy ez a gyermektelenség tartós csökkenéséhez vezet-e, amely a magyar nők több mint 40 százalékát érintette. Vannak olyan korai jelek, amelyek arra utalnak, hogy optimistának kellene lenni” – tette hozzá.