Az amerikai nagykövet a Budapest Forumon szólalt fel, ahol nyilvánvalóvá tette, elfogyott az Egyesült Államok türelme a magyar kormánnyal szemben. Úgy fogalmazott: eljutottunk oda, hogy “megkérdőjelezzük, valóban demokrácia-e Magyarország”.
Negyedik alkalommal rendezte meg a CEU Demokrácia Intézete, a Political Capital és a Fővárosi Önkormányzat közösen a kétnapos Budapest Forumot, a konferencia ezúttal is a fenntartható demokráciák építéséről és működéséről szólt. A nyitónapon felszólalt David Pressman, az Egyesült Államok nagykövete is.
“Amikor erre a kiküldetésre készültem, rengeteg tanácsot kaptam: soha ne felejtsem el csodálni Budapest szépségét, különösen este, vigyázzak a lángossal, mert függőséget okoz és ne arra figyeljek, hogy mit mond a kormány, hanem arra, amit tesz” – kezdte beszédét az amerikai nagykövet.
A diplomata úgy látja, megmaradt a kommunizmus után is a kettős beszéd öröksége, ahol a politikai állítások nem egyeznek a cselekedetekkel. Ez szerinte abból látszik, hogy
az 1956-os forradalom országa most összeborul Oroszországgal, EU tagállamként pedig kormány állítása szerint háborúban áll Brüsszellel”.
Pressman szerint Magyarország szövetségesei eddig egy-egy szemforgatással intézték el a kormány óriásplakátokra nyomtatott üzeneteit és inkább arra figyeltek, milyen politikát folytatnak Orbánék. Mostanra azonban eljutottunk oda, hogy “megkérdőjelezzük, valóban demokrácia-e Magyarország”.
A demokratikus berendezkedés két pillérének ugyanis a működő civil társadalmat és a szabad médiát tartja és épp ezt a kettőt érte szerinte súlyos támadás a Szuverenitásvédelmi Hivatal részéről az elmúlt hónapokban. A hivatal három vizsgálatot indított eddig – idézte fel a nagykövet – egyet a Transparency International ellen, amely az unió legkorruptabb államaként írta le az országot, egyet a korrupciós ügyeket feltáró független lap, az Átlátszó ellen, egyet pedig az akkumulátorgyárak hatását firtató civilekkel szemben. Mindezek mellett a hivatal vezetője kijelentette, a korrupcióval szemben civil szervezetek nem, egyedül kormányok tudnak fellépni – utalt vissza Pressman Lánczi Tamás szavaira.
A hivatal határozottan próbál valamit védeni, de az nem a magyar szuverenitás”
– értékelte munkájukat a nagykövet.
Pressman úgy gondolja, a kormány mostanra elérte, hogy a csőre töltött propagandagépezete elhitesse az emberekkel, következménye van annak, ha hangot adnak kritikus véleményüknek. “Ha felszólalsz, célponttá válsz, lejáratókampány indul ellened a Megafonban, gazdaságilag ellehetetlenülsz. Mégis ki tenné ki magát ennek?” – mondta, példaként pedig Iványi Gábort és egyházát hozta fel.
Felidézte azt is, hogy Budapestre érkezése után nem sokkal protokoll-megbeszélést folytatott az Országos Bírói Tanács vezetőivel, a teljesen normális találkozó után azonban a kormánymédia árulónak bélyegezte a két bírót. Mint mondta, a hír a kormánymédia által három hónapon keresztül volt napirenden, az ország minden megyéjében, minden nap olvashattak erről az emberek.
“Közel 3000 bíró van ebben az országban, biztosak lehetnek benne, hogy mindegyikük látta, mi történt kollégáikkal. Megtanulták a leckét, hogy következményei vannak minden tettüknek és megkapták az üzenetet, hogy ők lehetnek a következők.
Márpedig senki nem akar a következő lenni”
– tette hozzá a nagykövet, aki szerint az ilyesféle megfélemlítés a korrupció virágzásának biztosít lehetőséget és nem csak a belpolitikát, de a szövetségesekkel ápolt viszonyra is rányomja bélyegét.
A világ két legerősebb szövetségi rendszerében, a NATO védelmi hálója alatt és az EU által jelentett gazdasági biztonságban Magyarország hangosan szembehelyezkedik szövetségeseivel, miközben a konnektivitás nevében nyit más országok, így Oroszország és Kína felé – vázolta fel Magyarország helyét a világban a nagykövet.
Tusványosi beszédében a miniszterelnök érthetőnek és racionálisnak nevezte Oroszország tetteit, miközben irracionálisnak bélyegezte a Nyugat értékalapú politikáját. Mindeközben az Egyesült Államok és más országok az Oroszországban bebörtönzött ártatlan civilek kiszabadításán dolgozott a háttérben, a miniszterelnök pedig békemisszióra repült Moszkvába. A végeredmény az lett, hogy mi 16 embert kiszabadítottunk, egy nappal azután pedig, hogy Orbán gépe felszállt, Oroszország lebombázta Ukrajna legnagyobb gyerekkórházát – támasztotta alá Pressman azt az érvét, hogy a politikai retorika mögött valós következményekkel járó tettek állnak.
“A szövetségi rendszerek nem a politikusok személyein állnak vagy buknak, azok államok között köttettek. Ehhez képest a Fidesz egy választásra teszi fel a szövetséget, nyilvánvalóvá tették, kit szeretnének az Egyesült Államok következő elnökének és bevallottan nincs B-tervük arra az esetre, ha ez nem jön össze” – mondta Pressman, aki nem akart belemenni az amerikai belpolitika hosszabb elemzésébe.
Beszéde végén visszautalt fél évvel felszólalására, amelyet a magyar NATO-csatlakozás 25. évfordulóján tartott és amelyben elmondta: erős, a demokratikus értékek mellett elkötelezett, őszinte párbeszédre épülő és átlátható szövetséget szeretne Magyarország és az Egyesült Államok között. Az elmúlt hat hónapban azonban a magyar kormány kifejezte, nem osztják ezt az elképzelést.
Pressman kitart amellett, hogy szeretné helyreállítani a magyar-amerikai kapcsolatokat de úgy gondolja, már nem elég a szemforgatás, a magyar kormány ellenséges retorikájára határozott válaszokat kell adnia a szövetségeseknek. Biztos benne, hogy ez meg fogja változtatni a két ország viszonyát, de a maga részéről reméli, hogy ez egy közelebbi, őszintébb kapcsolatot eredményez majd, hiszen ez mindkét ország állampolgárainak érdeke.
“A Budapest szépségéről és a lángosról szóló tanács tehát tökéletesen igaznak bizonyult. A kormány kommunikációjában viszont nem volt igazuk ezeknek az embereknek: a retorika már nem csak szavakat jelent, hanem kijelöli a politikai cselekvés irányát, itt az ideje, hogy jobban figyeljünk rá” – zárta beszédét az amerikai nagykövet.
(Nyitóképünkön David Pressman, az Egyesült Államok nagykövete a Budapest Forumon. Fotó: Fazekas István)
