Augusztus 21. óta a Kárpátaljáról érkezett menekülteknek nem biztosít lakhatási támogatást az állam. Folyamatosan érkeznek a hírek a menekültek kiköltöztetéséről országszerte. Központi támogatás és akarat hiányában közel 3000 ember kerülhet utcára. Helyenként sikerül átmeneti szálláshelyet biztosítani számukra, de ez hosszú távon nem oldja meg a problémát.
„Ez olyan volt, mint egy ünnep” – meséli csillogó szemekkel Olga, akivel pár perce fogott kezet David Pressman, az USA magyarországi nagykövete. Pressman szerdán azért látogatott el egy esztergomi munkásszállóra, mert ide hozták át a Kocson kilakoltatott kárpátaljai menekültek egy részét. „A kiszolgáltatott nők és gyermekek, akikkel ma beszéltem, megérdemlik, hogy méltósággal és tisztelettel bánjanak velük. Felfoghatatlan, hogy nem tudják, hol fognak aludni a hét végén” – mondta a látogatást záró sajtótájékoztatón a nagykövet. Az itt átmeneti szállást kapó 55 menekült úgymond szerencsés, mert szeptember végéig még biztosítanak számukra szállást. Ezt kedden jelentette be Czukor Zoltán, aki a Máltai Szeretetszolgálattal kötött megállapodás értelmében segít átmeneti szállást találni a kocsi menekülteknek.
Őket múlt hét csütörtökön tették utcára, egy napot a szabad ég alatt töltöttek, majd buszokkal Dorogra, onnan pedig Esztergomba és Tatabányára vitték őket tovább. Szinte kibogozhatatlan, hogyan zajlik a menekültek átmeneti elszállásolása, és milyen szempontok alapján választják ki a szállásokat. Esztergomban például egy olyan munkásszállóra esett a választás, amely Horváth Mihály korábbi fideszes önkormányzati képviselő egyik cégének telephelye. Horváth már két panziót is épített Esztergomban, miután cégei sorra nyerték el az önkormányzat beszerzéseit, a Kisfaludy-pályázaton is milliókat kapott szálláshelyek építésére, amiben segíthetett, hogy a korábbi fideszes polgármester, Meggyes Tamás kampányfőnöke is volt. Ottjártunkkor az esztergomi munkásszálló portása végig a bejáratnál állt őrt, azt mondta, Horváth utasítására nem engedheti be a sajtó munkatársait.
A Kocsról érkezett menekültek után fejenként 5000 forintot fizet a Máltai Szeretetszolgálat éjszakánként, és ők kötik a szerződéseket a szállásadókkal, a menekültekről való gondoskodás viszont az állami ellátás része. „Mi vagyunk az illetékesek, és mégsem tudunk semmit, nincs érdemi szerepünk” – mondja lapunknak egy munkatársuk. Vagyis fellépnek olyan mindennapi problémák, mint hogy ki oldja meg az étkeztetést. Ezt Esztergomban a Vöröskereszt vállalta, máshol civil szervezetek és önkormányzatok próbálnak önerőből és adományokból segíteni.
Ez történik éppen Tatán, ahol szerda reggel a rendőrség és a gyámhatóság kilakoltatással fenyegette a helyi szálláson élő négy családot. A hvg.hu-nak a helyszínen elmondták, hogy miután könyörögtek a szállásadónak, hogy a gyerekeikkel ne tegyék az utcára őket, még két napig maradhatnak. „Azt mondták, amint a kerítésen kívül vagyunk, elveszik a gyerekeinket, mert utcán nem alhatnak” – mondta ottjártunkkor az egyik menekült. A hajléktalanná válás a gyermekeket hatványozottan érinti, egyrészt lakcím nélkül iskolába sem lehet őket beíratni, másrészt a gyámhivatalhoz kerülnek a szüleiktől.
Állami segítség nélkül a Helsinki Bizottság és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága dolgoznak azon, több partnerszervezet és önkormányzat bevonásával, hogy ne kerüljenek utcára emberek ezrei. „Nem tudunk még egy olyan országról, ahol különbséget tennének menekült és menekült között” – mondja Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi szóvivője. Háború idején ugyanis a teljes ország területe válságzónának számít, a múlt heti orosz támadások szintén azt bizonyítják, hogy kiszámíthatatlan mikor, hol és milyen intenzitással ér támadás egy adott települést. A kritikus infrastruktúrát ért támadások hatására egész Ukrajnát érinthetik víz- és áramkimaradások, de mentálisan is megviseli az embereket, hogy már több mint két éve háborúban élnek.
Esztergomban Olga elmondja, hogy ő egyébként Kijevből érkezett, de mivel a szülei kárpátaljaiak, és oda volt bejelentve, ezért nem kap lakhatási támogatást Magyarországon. „Nem akarunk visszamenni a háborúba, és nem is fogunk. A háború kitörésekor a gyerekekkel bujkáltunk a pincében napokig, hallottuk a robbanásokat, a kicsik nagyon féltek, én nem viszem őket oda vissza” – mutat a mellettünk játszó kisgyerekekre.
Az esztergomi szállótól pár perc autóút Dorog, ahol szintén élnek menekültek. Anasztázia most fejezte be az általános iskolát, a rossz állapotú, elhagyatott dorogi munkásszálló ajtajában állva mesél az életéről. Ő azon kevés kárpátaljai menekültek közé tartozik, akik átmenetileg saját zsebből fizetnek maguknak szállást. Édesanyja az esztergomi kartongyárban talált munkát, így ki tudja fizetni a 150 ezer forintos havi albérletet. De ez még így is azt jelenti, hogy egy szobában alszanak öt testvérével együtt. Tatán is hasonló áron adnának ki egy szobát egy családnak, plusz napi 800 forintot kéne fizetniük fejenként a rezsire. Ezt az ott lakók, akiknek a férjeik alkalmi munkából kuporgatják össze az ételre valót, nem tudnák kifizetni. Ráadásul a tatai szálló állapota sem mondható ideálisnak.
A kényszerhelyzet miatt pár család már visszament Kárpátaljára, egy tucat menekült Kocson maradhatott mobil házakban. Ők súlyos betegségük miatt méltányossági kérelemben részesültek, ám ez a családtagjaikra nem érvényes. Tatáról 11 embert az ENSZ közbenjárásával Mosonmagyaróváron egy menedékházban szállásolhatnak el, jelenleg ott ennyi férőhely van. De minden szervezet munkatársai arról számolnak be, hogy erőforráshiány miatt nagyon nehéz ingyenes vagy legalább olcsó szállást találni. Ráadásul ezek csak átmeneti megoldások, hosszú távon több ezer menekült kerülhet utcára. Ezért az ENSZ kezdeményezte, hogy a kormány vizsgálja felül az Ukrajnából érkezett menekültek lakhatási támogatását jelentősen átalakító jogszabályi változásokat. „Az újonnan érkezőknek pedig – ukrajnai lakóhelyük elhelyezkedésétől függetlenül – továbbra is lehetővé kell tenni, hogy tartózkodásuk első 90 napjában támogatott szálláshoz jussanak” – írják közleményükben.
Javaslataikra eddig nem érkezett érdemi válasz Pál Norbert kormánybiztostól. Persze lehetne ezt másképpen is csinálni, Budapesten például haladékot kapott közel 200 ott élő menekült. Ezt a példát a kormány feltehetően nem követi majd, legalábbis erre utal Pál Norbert szerdai nyilatkozata: „A roma származás sem teszi jogosulttá a több éve Magyarországon tartózkodó és munkát vállalni nem hajlandó családokat arra, hogy a magyar adófizetők számukra ingyenes szállást és étkezést biztosítsanak.”
