A főpolgármester szerint a szobor talapzatának tervezett átépítése a Fővárosi Önkormányzat tulajdonosi hozzájárulása nélkül nem lehetséges.
A nemrég a lapunk birtokába került látványterv szerint a Citadella több mint 20 milliárd forintba kerülő felújítása során nemcsak a szobor újul meg, hanem egy hatalmas kereszt is kerül a talapzatra. Ez sokaknak, például Budapest főépítészének, vagy a szobor eredeti alkotójának, Kisfaludi Strobl Zsigmond jogörököseinek nem tetszik, de még egy katolikus pap és Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője is felszólalt a terv ellen.
Most pedig Karácsony Gergely főpolgármester tette egyértelművé egy Facebook-bejegyzésben, hogy a szobor talapzatának tervezett átépítése a Fővárosi Önkormányzat tulajdonosi hozzájárulása nélkül nem lehetséges.
„A gellérthegyi Szabadság-szobrot Budapest fordulatos történelme során már éppen elegen akarták saját ideológiájuk, politikai céljaik szolgálatába állítani. Alig több mint harminc éve sikerült végre megszabadítani minden tehertételtől, és lett végre az, ami: a magyar szabadság szimbóluma. Most a kormány a talapzat átépítésével, a már létező szimbólumot új szimbólummal írná felül, jogos és érthető vitát keltve ezzel” – írta Karácsony a Facebookon.
A főpolgármester nyomatékosította, hogy „a Szabadság-szobor Budapesté. Budapesté szimbolikusan és Budapesté nagyon is konkrétan. A Szabadság-szoborról Budapest nélkül dönteni nem lehet.” Mint írta, a szobor hosszú évtizedek óta szerepel Budapest Főváros Önkormányzata vagyonnyilvántartásában: „Éppen ezért, ha a Szabadság-szobor talapzatán bármiféle változtatást szeretnének, azt csakis a Főpolgármesteri Hivatallal és a Budapesti Történeti Múzeummal való megegyezés keretében tehetik. Vagyis a Szabadság-szoborról nem a Várkapitányság, nem a kormány hoz döntést-de a műemlék kiemelt jelentősége miatt nem is a főpolgármesternek, vagy a közgyűlés valamely bizottságának dolga ez-hanem meggyőződésem szerint a Fővárosi Közgyűlés nyilvános ülésének kell erről határoznia.”
Karácsony nem tudja támogatni azt sem, hogy „utólagos belebabrálással bontsák meg a letisztult, mindeddig közmegelégedésre a város jelképévé vált műalkotás egységét”.
A kereszt tervének a megakadályozására egyébként a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetése, illetve más művészek, közéleti szereplők, tudósok népszavazási kezdeményezést nyújtottak be a Fővárosi Közgyűléshez.