Péterfalvi Attila, a szervezet vezetője azt ugyanakkor elismerte, hogy a Lánczi Tamás vezette SZH már érdeklődött náluk olyan ügyekről, amelyek esetleg szuverenitásvédelmi kérdéseket vetettek fel.
Nincs élő együttműködési megállapodása a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) között – nyilatkozta a Péterfalvi Attila, az utóbbi szervezet elnöke az atv.hu-nak. A lap azután kereste meg Péterfalvit, hogy az Átlátszó az általa kiperelt dokumentumok alapján azt írta: a Lánczi Tamás vezette SZH hat állami szervezettől kért adatokat, amivel túlterjeszkedni látszik a törvényi felhatalmazásán.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal magánszemélyek bankszámláiról is kimutatásokat kér
A Magyar Nemzeti Bank pedig jelezte, hogy készek együttműködni a hivatallal.
A cikk szerint a hivatal a Magyar Nemzeti Bank, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Ügyvédi Kamara és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara mellett a NAIH-hal is felvette a kapcsolatot. Az ügyvédek és a könyvvizsgálók megtagadták az együttműködést, a többi állami szerv azonban jelezte, hogy teljesíteni kívánja az SZH kéréseit.
A jegybank később közölte, hogy nincs együttműködési megállapodása a szervezettel.
Az atv.hu azt is megkérdezte Péterfalvi Attilától, kérheti-e az SZH törvényesen azt – ahogyan az Átlátszó által ismertetett dokumentumok szerint megtette –, hogy „kimutatható lehessen az egyes pénzintézetek ügyfelei számláin”, hogy milyen „utalások és átvezetések” történtek.
A NAIH elnöke jelezte, hogy előzetesen nem látták, véleményezték az SZH-ról szóló törvényjavaslatot, mivel az egyéni képviselői indítvány volt. Hozzátette ugyanakkor, hogy a szabályozás azokat az adatkezelési szabályokat vette át, amelyek az ombudsmani hivatalra, az Alapvető Jogok Biztosának a Hivatalára is érvényesek. Ezért sem lehet bennük törvényellenességet feltételezni, vagy azt hogy alkotmányellenes lenne.
A számlákat, átutalásokat illető kérdésre azt válaszolta, hogy ilyen téren az adatkezelésre vonatkozó szabályozás nem tesz különbséget a személyes és a nem személyes adatok kezelése között. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a GDPR, az általános adatvédelmi rendelet rendelkezései az SZH esetében is érvényesek, vagyis teljesülnie kell a célhozkötöttség, a szükségszerűség, az arányosság és az adatminimalizálás alapelvének.
Péterfalvi azt elismerte, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal korábban tájékoztatást kért tőlük arról, voltak-e olyan ügyeik, amelyek szuverenitási kérdéseket vetnek fel, a konkrét ügyeket azonban nem említette meg. Jelezte ugyanakkor, hogy adatszuverenitási és nemzetbiztonsági kérdéseket vetnek fel az olyan ügyek, amikor magyar állampolgárok adatait indokolatlanul és szükségtelenül külföldön tárolják.
